A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, s ebbe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az EP állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket. Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jelentős lépésként értékeli a kezdeményezést. Hazai javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.
Az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer-feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszer-minőség rovására is csökkentsék.
Az EP hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk. Magyarországon a tisztességes termelők, előállítók védelme eddig is kiemelten fontos feladat volt. Ezt igazolja, hogy már 2010. január 1. óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet hazánkban a NÉBIH felügyeli. A hivatal az egész országban végez ellenőrzéseket, és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmaz.
