Kép: SXC

Az adóhatóság egyre gyakrabban él az adóellenőrzést megindító megbízólevélnek az Ügyfélkapun keresztül történő elektronikus kézbesítése lehetőségével. A korábbi gyakorlathoz képest azonban megjelent egy lényeges különbség: amíg a papír alapú megbízóleveleket a társaságok képviseletre jogosultjainak – a meghatalmazottnak és/vagy a törvényes képviselőnek – kézbesítették, addig az elektronikus megbízólevél átvétele valamennyi, Ügyfélkapuval és akár lényegesen szűkebb jogosultságokkal is rendelkező személy, például az adóbevallásokat elektronikusan beküldő alkalmazott és/vagy megbízott által is történhet.

„Az elsődleges kockázatot a megbízólevél elektronikus átvétele kapcsán tehát az jelenti, ha a társaság nincs tudatában annak, pontosan ki jogosult az elektronikus megbízólevél szabályszerű átvételére. A társaság valamennyi elektronikusan intézhető adóügyére korábban adott, vagy a valamennyi ügycsoportra vonatkozó állandó meghatalmazás ugyanis alkalmas arra is, hogy a meghatalmazott személy számára az adóhatóság eredményesen kézbesítsen megbízólevelet. Ezért mindenképpen indokolt és fontos lehet áttekinteni a meghatalmazottak körét annak elkerülésére, hogy például egy, a társasággal már kapcsolatban nem álló meghatalmazottnak történő kézbesítéssel úgy induljon adóellenőrzés, hogy arról a társaság valójában nem is értesül” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Mindemellett arra is célszerű tekintettel lenni, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése (adóhatósághoz való érkezése) napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni, valamint a formai feltételek teljesülésére is ügyelni kell.

Az Ügyfélkapun, a bejövő üzenetek listájában az „adóhatósági irat” megnevezés utalhat a megbízólevélre. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az elektronikus megbízólevél meg nem nyitásával az ellenőrzés megkezdése számottevő mértékben nem késleltethető. Amennyiben nem nyitják meg az üzenetet, az adóhatóság ismételt elektronikus kézbesítést kísérel meg (melyről új üzenetben értesít), és e második kézbesítési kísérlettől, tehát az üzenetnek a tárhelyen történő elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon beáll a kézbesítési vélelem, azzal pedig az ellenőrzés megindulásával járó jogkövetkezmények is.

„A fentiek kapcsán tehát érdemes mind a meghatalmazottak és azok jogosultsági körével, mind a nyitva álló lehetőségekkel tisztában lenni, hogy az adóellenőrzésről az illetékes személy időben, és ne az önellenőrzési tilalom beálltát követően értesüljön” – tette hozzá Veszprémi István.