A használó felelőssége
A lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős a károsulttal szemben azért a kárért, amelyet valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobása, kiejtése vagy kiöntése okoz. A kárfelelősség alapja tehát nem az, hogy ténylegesen ki a lakás vagy helyiség használója, hanem hogy valamely jogviszony alapján ki jogosult a használatra. A bérlőn kívül ilyen lehet például az a személy, aki a bérlőtől béreli a lakást (albérlő) vagy akinek a lakás használatát ingyenesen átengedték (szívességi használó). Ha nincs olyan személy, aki bérlet vagy más jogviszony alapján használja a lakást, akkor természetesen a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője felelős.
A lakás tulajdonosa, bérlője nem mentesülhet a felelősség alól akkor, ha olyan személy okozza a kárt, aki eseti jelleggel és rövid ideig tartózkodik az ingatlanban. Ilyen például, aki csak rövid ideig vendégségben van, vagy ügyfélként tartózkodik a helyiségben. A felelősség nemcsak lakásból, hanem egyéb helyiségből kidobott, kiejtett tárgy esetén fennáll. Egyéb helyiség lehet például az üzlethelyiség, raktár, iroda, stb.
Mentesülés a felelősség alól
Nem felelős a használó a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért, ha a kárt olyan személy okozta, aki jogtalanul tartózkodik az ingatlanban, például jogcím nélküli lakáshasználó. Ezért a használó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tényleges károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Ha a kárt olyan személy okozta, aki jogszerűen tartózkodott a helyiségben, akkor bérlő, ill. a használó a felelősség alól nem mentesülhet. Ilyen esetben arra van lehetősége, hogy a felelősségét kezesi felelősséggé alakítsa. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a kezesség szabályai szerint a kárt akkor kell megtérítenie, ha a károsult a károkozótól sikertelenül kísérlete meg behajtani a kártérítést. Ha a kárt a kározó csak részben tudta megtéríteni, akkor a használónak a fennmaradó összeget kell megfizetnie.
Amennyiben a kárt ténylegesen nem a bérlő/használó okozta, de a fenti szabályok szerint a kár megtérítésére őt kötelezték, akkor ő maga jogosult arra, hogy az általa kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.
Közös tulajdonú helyiségből kidobott, kiejtett tárgy
Sajátos helyzet, ha a kárt egy épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozzák. Ebben az esetben a kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Tipikus példa lehet erre a társasházi közös tulajdonban álló épületrészből, helyiségből kidobott tárgy. Ilyenkor a károsult felé az épület tulajdonosaként a társasházközösség felelős. Természetesen az épülettulajdonosnak ez esetben is megvan a lehetősége arra, hogy a károkozó megnevezésével felelősségét kezesi felelősségé alakítsa. Szintén jogosult arra, hogy az általa már kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.
Szerző:
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
