2016 novemberében is folytatódott a mezőgazdasági termelői árak csökkenése, átlagosan 5,5%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. „Az árcsökkenésben a termelési volumen változásai, a piaci körülmények és a termelési költségek változásai egyaránt szerepet játszottak. A gabonafélék esetében a globálisan magas készletállományt tovább növelték a jó terméseredmények, miközben az alacsony üzemanyagárak a termelési költségeket is lejjebb tolták. A zöldség-gyümölcsféléknél a termésmennyiségen belül egy eltolódás figyelhető meg az ipari feldolgozás irányába, ami alacsonyabb felvásárlási árat eredményez a termékcsoporton belül. Az élőállatok esetében pedig azt látjuk, hogy a két éven át visszafogott kínai hús és tejtermék kereslet most ismét beindult, és a távol-keleti piacok nagyobb mennyiséget igényelnek” – részletezte a hatásokat Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. (Az állattenyésztésben hosszú távon is áremelkedésre áll a zászló!)
A növényi termékek árcsökkenése a takarmányárakon keresztül rövid távon kedvezően hat az állattenyésztőkre, igaz, az alacsonyabb árak várhatóan hamar beépülnek a fogyasztói árakba is. „Az állati termékek jelenlegi áremelkedése egyrészt a kínai piac kinyílásának, másrészt annak tudható be, hogy az orosz embargó miatt kieső kereslet után kezd visszarendeződni a piac, és egy új kereslet-kínálati egyensúly alakul ki. Az EU mezőgazdasági termékek kiesése miatt önállátásra berendezkedő orosz piac azonban előbb-utóbb várhatóan megjelenik az exportpiacon is, így – főleg a sertés esetében – nem várható, hogy visszatérünk a korábbi árszintekre” – mondta el Tresó István.
„Ha a trendeket nézzük, továbbra is az látható, hogy a költségek leszorítása életbevágóan fontos a gazdaságok számára. A költséghatékony termelésre és a genetikaváltásra irányuló beruházások megvalósítása azonban nemcsak ezért időszerű, hanem mert a 2020-as eu-s költségvetési ciklust követően jóval kevesebb forrás áll majd ilyen céllal a gazdák rendelkezésére. Jelenleg az alacsony kamatszintek és a kormány szándékai szerint március végéig kiírt pályázatok is támogatják ezen beruházások megvalósítást. Az idő pedig sürget, hiszen a következő 2-3 évben kell megteremteni annak a képességét, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a gazdaságok” – hívta fel a figyelmet a szakember.
