Munka és magánélet között őrlődnek a nők, mindkét területen a maximumot akarják nyújtani, mivel bizonyítani akarnak. A megfelelési kényszer pedig kiváló táptalaja az étkezési rendellenességeknek, ilyen az úgynevezett stresszorexia is, melyet a dolgozó anyák betegségeként aposztrofálnak. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia belülről rágja az embert, elevenen felfalva a testet és a lelket.
Stresszorexia - A dolgozó anyák táplálkozási zavara
Az anorexiával ellentétben itt nem szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak nem érnek rá enni - magyarázza Dudás Katalin gasztropszichológus. - Egyesek azért nem vesznek magukhoz táplálékot, mert napközben nincs idejük rá, az esti étkezést pedig azért hagyják ki, hogy megőrizzék alakjukat, míg mások azért, mert a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre - mondják a pszichológusok. - Fontos azonban kihangsúlyozni, itt többről van szó stressz okozta fogyásnál - folytatja Dudás Katalin. Az életszerepeiket összeegyeztetni igyekvő nők ugyanis a túl nagy nyomás miatt, féltudatosan háttérbe szorítják az elemi létszükségleteket, vagyis nem mennek wécére, nem esznek, nem isznak, csak a feladatra koncentrálnak - mutat rá Dudás Katalin.
A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek. - Nem fogják fel, hogy az anyasággal más "üzemmódba" kell kapcsolni - mutat rá a gasztro-pszichológus. Tudományos szempontból nézve a stresszorexia nem betegség, (így nincsenek diagnosztikus kritériumai sem), hanem egy tünetegyüttes, amely leginkább 20-40 éves intelligens, ambíciózus, magas iskolázottságú, általában vezető/magas beosztású, kisgyermekes anyák körében figyelhető meg, akik nem hajlandóak vagy nem képesek csökkenteni munkával kapcsolatos terheiket - vág bele a témába Babusa Bernadett magatartáskutató. A test azonban megbosszulja a túl sok feszültséget, a tápanyag megvonást és ez az életmód drasztikus fogyáshoz, számos betegség kialakulásához vezethet.
A stresszorexia kialakulhat a szerep átkonvertálása, maximalizmus, megfelelési kényszer miatt, ahogy megalománia miatt is, vagyis akkor, amikor az illető nem ismeri saját fizikai és lelki határait - sorolják a szakemberek. Ez utóbbi elsősorban azon férfiakra igaz, akik úgy hiszik, ők mindenek felett állnak, rájuk nem vonatkoznak a biológia törvényszerűségei, így egész nap nem esznek, kizárólag este. A has tájéki hízással párhuzamosan kóros soványság tünetei jelennek meg a tápanyag felszívódási probléma miatt - sorolja az érdekességeket Dudás Katalin. A gasztro-pszichológus szerint fel kell fogni, hogy a szellemi kapacitás nem egyenlő a fizikai kapacitással. Nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a biológiai ritmust, a test működését, az evolúció során kódolt dolgokat - húzza alá a szakember. Ráadásul a legtöbb embernek nincs betegségtudata, és úgy kezelik ezt a kérdést, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy felnőtt emberek egész nap nem esznek, nem isznak és 40 kilóra lefogynak. Ezeknek az embereknek az első a feladatok teljesítése, csak aztán jöhet a test "kiszolgálása" - meséli Dudás Katalin.
Mindkét pszichológus kiemelte: a stresszorexia egyre gyakoribb jelenség, aminek komoly testi és pszichés szövődményei lehetnek, így mindenképpen érdemes komolyan venni.
A test mindig jelez
Paradox módon eleinte energikusabbnak érezheti magát az "önéheztető", mivel a szervezetet nem "köti le" az emésztés és jellemző a magasabb adrenalin szint. Idővel azonban összeomlik a "kártyavár" és vele az illető immunrendszere. A stresszorexiások egyébként úgy érzékelik, hogy rendesen esznek, mégsem tudnak súlyt gyarapítani. Az anorexiásokkal ellentétben észlelik a problémát és kezdetét veszi a tünetek fizikai felderítése a háziorvos segítségével. Néhány alapvizsgálat után kiderülhet, hogy a fogyás hátterében a stressz okozta túlpörgött anyagcsere és akár az étvágycsökkentő hatású hormonok fokozottabb termelése állhat. A hagyományos orvoslás azonban nem arról ismert, hogy a különböző területeken jelentkező problémákat összekapcsolja és globálisan nézve feltárja az ok-okozati összefüggéseket, így sokáig maradhat feltáratlan a probléma, míg egy komolyabb betegség (pl. kóros soványság, fekély) nem ad le figyelmeztetést - mutat rá Dudás Katalin. Ekkorra azonban rendszerint kialakul a tápanyag felszívódási rendellenesség, melyet nehezen lehet visszafordítani.
Az étkezési rendellenességek terjedésének okai
Miért terjednek ezek az étkezési rendellenességek és jelennek meg újak (pl. stresszorexia, izomdiszmorfia, ortorexia)? A magatartáskutató szerint a nyugati kultúra hatására terjedhetnek az evészavarok, hiszen hasonló gyakorisággal fordulnak elő itthon, mint a nyugati országokban. - Ez azért is érdekes, mivel sokáig tipikusan a fehér nyugati nők betegségének tartották az evészavarokat - magyarázza a magatartáskutató. A pszichológus azonban kihangsúlyozta: minden betegség megértése bonyolult folyamat, általában nem vezethető vissza egyetlen okra. Az evészavarok esetében is multidimenzionzionális, többfaktoros háttértényezőkről beszélhetünk. Ennek alapján megkülönböztetünk hajlamosító tényezőket - melyek az egyént sérülékenyebbé teszik a betegségre -, valamint kiváltó és fenntartó tényezőket - melyek akadályozzák az egyént a felépülésben. Az evészavarok testi, pszichológiai és társadalmi tényezők kölcsönhatásában alakulnak. Jó példa erre, hogy sokan a médiát teszik felelőssé az evészavarok terjedéséért, amiért a túl vékony nőideált hangsúlyozzák. Nem minden nő lesz azonban evészavaros, aki látja a médiában szereplő karcsú modelleket, szerencsére. Ehhez kell ugyebár egy hajlamosító (pl. pszichológiai) tényező is, hogy az illető fogékony legyen az evészavarra - magyarázza Babusa Bernadett.
Stresszorexia: a nők emancipációjának köszönhető?
Egyesek szerint a jelenségért a nemek közötti munkamegosztásban bekövetkezett változás a felelős. Vagyis minden a nők emancipációjára vezethető vissza? Nem valószínű. - Az viszont tény, hogy a nők túl sokat vállalnak - szögezi le Babusa Bernadett. A magatartáskutató azonban nem tud azonosulni a "magunknak csináltuk a bajt" mondatokkal. - A nemek közötti szerep-átalakulás egy társadalmi-gazdasági-pszichoszociális-kulturális helyzetre adott válaszként jött létre. Ez most az útkeresés időszaka. Az utóbbi időben átalakultak a nemi szerepek: a nő is lehet vezérigazgató, repülőgép-pilóta, a férfi pedig fodrász és babysitter is akár. A hagyományos női szerepek mellé olyan férfi szerepek is bekúsztak, mint a karrierépítés, a céltudatosság, az ambíció. A szerepkonfliktus következtében megnőtt a nők bizonytalansága, a testi megjelenés pedig az önértékelésük egyik fő meghatározója lett - magyarázza Babusa Bernadett. A szakember nem hiszi, hogy egy nőnek elsősorban csak családanyának kellene lennie, azonban amennyiben a munkahelyek családbarátabbak lennének (pl. több részmunkaidős állás), az sokat javítana a nők helyzetén.
Bizonyítani akarnak a nők - bármi áron
A megfelelési kényszer és a teljesítményorientáltság a magyar nőkben is benne van. Ez megfigyelhető például abban is, hogy egyre több nő tanul főiskolákon, egyetemeken. - A magyar nők maximalisták - véli Sélei Annamária, a Life Chef Kft. ügyvezető igazgatója, aki tréningjein, Táplálkozz tudatosan! programokon gyakran találkozik táplálkozási zavarral küzdőkkel. Az étkezési zavarok elsődleges forrása a stressz a HR szakember szerint is, de meghatározó az énképzavar is, amelyet a csont sovány nőket példaképként felvonultató média generál. A másik tényező valóban a megfelelési kényszer - ért egyet a szakemberekkel Sélei Annamária, aki maga is vezető beosztásban dolgozott hét évig egy multinacionális vállalatnál. Úgy tapasztalja, hogy a magyar nők sok esetben a karrierútjuk felénél még bevállalnak egy plusz diplomát, hogy frissítsék a tudásukat, amely további stresszforrást jelent. - A tanulás önmagában jó dolog, de okoz-e annyi örömöt, amennyi stresszt? Ha igen, nincs kérdés, ha nem, akkor felmerül, hogy mi az egyén motivációja. Az állásféltés további stresszt jelent, amitől csak még többet dolgozik és már ott is vagyunk a stresszorexia kapujában - magyarázza Sélei Annamária.
Szerinte az még önmagában nem baj, ha valaki szeretne megfelelni magának, a vezetőjének, a családjának. A probléma ott kezdődik, ha ez olyan szintű stresszt generál, ami kezelhetetlenné válik. Ez egy spirális folyamat, az agyunk pedig elraktározza a stresszt és erre a szervezetünk is reagál. Nem minden esetben fogyással, előfordul, hogy hízással, allergiával, haspuffadással...stb. Természetesen ez további betegségek forrása és esztétikai problémákhoz is vezethet - sorolja a stressz "mellékhatásait" Sélei Annamária.
Első lépés: fel kell ismerni a problémát
A HR szakember szerint első körben a stresszorexiában szenvedő nőket a betegség felismerésében kell segíteni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes a munkahelyi vezetőnek beszélnie a túlhajszolt kollégával. - Ez mindkét fél érdeke lenne, hiszen egy olyan munkaerő, aki táplálkozási problémákkal küzd, előbb-utóbb táppénzre kényszerül - magyarázza Sélei Annamária. Véleménye szerint szintén segíti a felismerést, ha a vállalat táplálkozással, vagy munkahelyi kiégéssel kapcsolatos előadásokat, tréningeket szervez. A vezetőnek pedig egy jó coach, vagy konzultáns segíthet kimászni a gödörből. A stresszoldás pedig minden esetben elengedhetetlen. Ugyanakkor a munkahelyi stresszteszt is megoldás lehet, hiszen felszínre hozza a kiváltó okokat.
Sélei Annamária szerint illúzió csupán, hogy a megoldás abban keresendő, hogy a nőket száműzni kellene a munka világból, ugyanis manapság nem nagyon lehet megélni egy keresetből és a felsőfokú intézményekben is többségben vannak a nők. Jobb helyzetet az jelentene, ha nem lenne nemek közötti bérkülönbség, ha elfogadható nagyságrendű lenne a gyes összege, ha a nők nem akarnának bármi áron bizonyítani.
Ismernünk kell saját határainkat
Mindezeken túl érdemes szakember segítségét is igénybe venni, a gyógyulás felé ugyanis általában hosszú pszichoterápián keresztül vezet az út, ahol elsősorban arra keresik a választ, hogy milyen korábbi probléma vezetett ehhez a zavarhoz. Babusa Bernadett úgy véli, hogy a nem-evés az mindig valaminek a tünete és nem maga a probléma. - Lehetne olyan tanácsokat osztogatni ezeknek a nőknek, hogy ha nincs idejük elmenni ebédelni, akkor minden reggel készítsenek maguknak szendvicseket, de ez körülbelül annyit ér, mint azt mondani egy anorexiás lánynak, hogy egyen, vagy egy depresszióban szenvedőnek, hogy legyen jó kedve - ironizál a pszichológus. A legjobb megoldás szerinte is a probléma gyökerének a megtalálása. Ha a nő rátalál a szerepek közötti egyensúlyra és ráébred arra, hogy nem neki kellene szolgálnia azokat és igazodni hozzájuk, akkor a szerepek jobbá tehetik az egyén életét. - Minden szerepből annyit kellene vállalni, ami még illik a személyiségünkhöz és terhelhetőségünkhöz - javasolja a magatartáskutató.
Vagyis hiába alapul külsőségeken társadalmunk, terjed a karrierista, egyedülálló nő képe, ahogy a munkaidőt hírből sem ismerő munkahelyek száma is egyre nő, a szabad akarat adott, a választás lehetősége előttünk áll - vallja mindkét pszichológus. Tény ugyanakkor, hogy nem könnyű kiigazodni a mai világban, a fogyasztói társadalom is számos ambivalens üzenetet küld számunkra, pl. fogyassz és vegyél minél többet, ugyanakkor maradj vékony. Be kell látni, hogy ezen követelménynek lehetetlen eleget tenni - fogalmaz Babusa Bernadett. - Hogy mi a megoldás? Dudás Katalin szerint az önismeret. A média azonban előre gyártott megoldásokat kínál, amely elnyomja a belső kommunikációnkat, de lehet ellene tenni, tudatosan.
