Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

2017. október 18.

Piac&Profit

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50–249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35–54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

Munkabalesetek: a statisztika csak a jéghegy csúcsa

A bekövetkezett munkabalesetek és azok statisztikái csupán egy jéghegy csúcsát jelentik meg, de sok esetben a kapcsolódó vizsgálatok is csak részben derítenek fény arra, hogy valójában mi történt. A rejtőzködő kockázatok, a valódi okok legtöbbször rejtve maradnak. A megelőzés lehetőségeinek kiaknázására viszont világraszóló megoldások születtek. A legfrissebb, az idei év első felére vonatkozó, inkább a kedvezőtlen irányba mutató munkabaleseti adatok tükrében bíztató, hogy éppen a magyar munkavédelmi szakemberek fejlesztenek ki és alkalmaznak nemzetközi érdeklődést kiváltó munkavédelmi módszertanokat.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18 százalékuk gondolt.

„A fentiek tükrében biztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is – tájékoztatott Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: – Természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Véleményvezér