Egy nullát is elég benézni a bírsághoz

Komoly mulasztási bírságra számíthatnak azok, akik nem követik figyelemmel az adójogszabályok ez évi változásait a számlaadás tekintetében. Mivel az áfatörvény és az adózás rendjéről szóló törvény módosításai nem egyszerre lépnek hatályba, zavar alakult ki a számlákkal és az egyes értékhatárokkal kapcsolatban – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői.

2017. január 30.

Piac&Profit

Változnak ugyanis a számla kötelező tartalmi elemei: a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámát eddig csak abban az esetben kellett feltüntetni, ha az áthárított adó összege elérte az egymillió forintot. Ez az értékhatár zuhant most le a tizedére. A hibásan kiállított számlát befogadók is retorzióra számíthatnak: az adóhatóság megtagadhatja a levonási jog érvényesítését.

Az újév beköszöntével számtalan jogszabályi változás lépett hatályba, és ahogy az gyakran előfordul, az adózók számára nem mindig egyszerű az ezek közötti eligazodás. Különösen nagy a zűrzavar az áfatörvény és az adózás rendjéről szóló törvény körül, hiszen módosításuk eltérő napon lép hatályba – foglalja össze a MAZARS legfrissebb jelentése.

A bizonytalanság főként az 1 millió, illetve 100 ezer forintos értékhatár kérdését érinti a számlaadással kapcsolatban. A törvény mely a számla kötelező adattartalmáról rendelkezik, január 1-jével módosult.

Eszerint a számla kötelező tartalmi kelléke a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószáma abban az esetben, ha a számlán az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ez az értékhatár tavaly még 1 millió forint volt, 2017. január 1-jei hatállyal módosult 100 ezer forintra. Az átmeneti szabályok értelmében kizárólag a 2017. január 1-jén, vagy ezt követően kiállított számlákra érvényes az új értékhatár. Ez azt jelenti, hogy amennyiben 2016-ban került sor a számla kiállítására, de 2017. évi teljesítési időponttal, még a korábbi szabályok érvényesek: csak akkor kellett a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének az adószámát feltüntetni a számlán, ha az áthárított adó értéke legalább 1 millió forint volt.

Mihez kezdjünk egy pdf-ben kapott számlával?

Az áfatörvény alapján az e-mailben pdf-ként küldött bármilyen számlát elektronikus számlának is tekinthetnénk. Igen ám, de az áfatörvény azt is rögzíti, hogy az elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése is szükséges.

„Az áfatörvény alanyai számára igen fontos szabályról van szó – mondta el Kardos Dóra, a Mazars Kft. adómenedzsere. A nem megfelelő adattartalommal kibocsátott számla miatt a kibocsátó ugyanis mulasztási bírsággal sújtható. Ennél is nagyobb azonban a kockázat befogadói oldalon. Mivel a levonási jog érvényesítésének tárgyi feltétele az áfatörvény előírásainak megfelelően kibocsátott számla, abban az esetben, ha a vevő adószáma lemarad, az adóhatóság megtagadhatja a levonási jog érvényesítését mindaddig, amíg a kibocsátó nem állít ki helyes, már a vevő adószámát is tartalmazó számlát.”

Nem változik ugyanakkor az Art. arra vonatkozó szabálya, mely szerint a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget azon számlák tekintetében kell teljesíteni, amelyeken az áthárított adó értéke az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Január 1-jétől tehát változatlan marad azoknak a bizonylatoknak a köre, amelyeket a 65-ös bevallás M lapján szerepeltetni kell.

Kardos Dóra ugyanakkor felhívta a figyelmet: „A változás ezen a területen is hamarosan beköszönt, hiszen az elfogadott módosítás értelmében 2017. július 1-jétől itt is módosul az értékhatár: a jelenlegi 1 millió forintról, követve a számla adattartalmához kapcsolódó jogszabályi változásokat, 100 ezer forintra csökken.”

Milyen számlákat kell jelenteni a NAV-nak?

2017. július 1-től az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken – figyelmeztettek a Saldo szakértői. Az erre kötelezetteknek az áfabevallásban kell teljesíteniük a bejelentést.