Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szeptember 26-án nyújtotta be a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosító javaslatát az Országgyűlés elnökének. A módosító javaslat szerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85 Ft-ról 114 Ft-ra emelkedhet.

A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség együttesen azt az álláspontot képviseli, hogy a termékdíj emelése indokolatlan, ilyen mértékű növelése pedig egyenesen elfogadhatatlan. Az MRSZ és a DIMSZ közös közleményükben arra kérik a kormányt, hogy az előzetes szakmai egyeztetést ismét nélkülöző emelésről és annak mértékének okairól adjon tájékoztatást, valamint az ennek következményeit vizsgáló hatástanulmányt bocsájtsa az iparág rendelkezésére.

Az MRSZ és a DIMSZ véleménye szerint a közel 35 százalékos termékdíj emelés a direktmarketing tevékenységet folytató vállalatokat (nagyvállalatokat és kisvállalkozásokat egyaránt) és a magyar sajtótermékek egy részét olyan indokolatlan többlet teherrel sújtja, amely a 7,5 százalékos reklámadó mellett csaknem finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök - az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek - fenntartását, és egyértelműen áremelkedéshez vezet.

A fogyasztó lesz a legnagyobb vesztes

A tervezet elfogadásának legnagyobb vesztesei az üzletláncok és azok fogyasztói lesznek. A Magyarországon tevékenységet folytató élelmiszer- és más retail (bútor-, barkács-, sportszer- stb.) üzletláncok ugyanis több milliárd forintot költenek ingyenes reklámújságok előállítására. Ez a reklámeszköz jelentős szerepet tölt be a fogyasztók tájékoztatásában. A termékdíj ilyen mértékű emelése e tájékoztató eszközök számának csökkenését eredményezheti, amely a fogyasztók alulinformáltságához vezet akadályozva a tudatos vásárlói magatartást.

A termékdíj növelése ágazati becslésekre alapozva a teljes magyar piacra vetítve több mint 1 milliárd forint többlet adó terhet jelenthet, amely jó részét az érintett piaci szereplők kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében. Az intézkedés ellent mond a reklámipar versenyképességét fokozó szabályozási környezet megteremtésével is, melynek kiszámíthatatlansága 2017-ben tovább fokozta a piaci bizonytalanságot.

Az elmúlt évek indokolatlan és szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat sújtó szabályozásai - reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása, a településkép védelmi törvény és többszöri kiegészítése, az infotörvény módosítása, termékdíj - továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon. A 2016-ban a teljes reklámtorta mérete 216,09 milliárd forint volt. A közel 32 milliárdos szeletet (közel 15 százalék) birtokló adatvezérelt marketing (DM) szegmens növekedését 2018-ban akadályozza majd a termékdíj ilyen mértékű növelése.