Az Ernst&Young adószakértője szerint nem biztos, hogy jövőre nőnek az adóbevételek, nem tudni ugyanis, hogy hányan választják az új adónemeket - a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) -, s így azt, hogy az adóátalányok mekkora bevételkiesést okoznak. Az adócentralizáció mértéke a szakértő szerint néhány tizedszázalékkal nő.
A jogalkotás hektikus, kapkodó, kiérleletlen, megfontolatlan
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a jogalkotás "hektikus, kapkodó, kiérleletlen, megfontolatlan", s a kormány teljes mértékben kihasználja azt a lehetőséget, hogy 45 napról 30 napra csökkent az adójogszabályok hatályba lépés előtti kötelező kihirdetésének ideje.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az átalányadókból befolyó kevesebb bevétel miatt év közben adóemelésre lesz szükség, azt válaszolta, ez bármikor előfordulhat. Vannak ugyanis olyan típusú adók, amelyeket simán lehet egyik hónapról a másikra emelni, ilyen például a kata és az áfa is. Ha év közben kell bevétel a költségvetésnek, a jövedéki adóval szoktak "kuruckodni", de a közműadót is bármikor lehet változtatni – sorolta a szakértő.
Az adószakértő egyébként egyetért minden, a gazdaság fehérítése irányába tett lépéssel. Ezek között említette a készpénzfizetés korlátozását és a fordított adózás kiterjesztését a sertéságazatra. Úgy vélekedett, a pénztárgépek összekötése a NAV-val is helyes, bár még kérdéses, hogy mikor és hogyan valósul meg, kell ugyanis még egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, amely tisztázza a határidőket és azt, hogy ki fizeti az átállást.
Az egykulcsos adónak szociális okból Vámosi-Nagy Szabolcs soha nem volt, és nem is lesz híve. Számára tanulság, hogy tőlünk nyugatra csak Izlandon van egykulcsos szja, a régiónkban pedig azok az országok, amelyek lelkesen bevezették, most térnek le róla, mint például Szlovákia és Csehország.
A gazdaság élénkítésének semmilyen módját nem látja, kivéve az átalányadókat, bár ezeket a GDP szerény hányadát adó mikro- és kisvállalkozások választhatják, válaszolta annak firtatására, segíti-e a válság leküzdését az adórendszer.
Arról, hogy az adórendszer - ahogy a kormány bejelentette - kialakultnak tekinthető-e, úgy vélekedett: az adórendszer folyamatos mozgásban van, mint ahogy a gazdaság is. Abban az értelemben viszont beszélhetünk kialakult adórendszerről, hogy a félszuperbruttó kivezetésével az egykulcsos adó tényleg egykulcsos lesz, és a kieső bevételeket a fogyasztást terhelő adókból szedik be.
Ide sorolta az ágazati adókat, hozzátéve, hogy ezek pusztán adótechnikai értelemben rendkívül ügyesek, hiszen például, akinek feketejövedelme van, az is fizeti jó részüket, mert például van bankszámlája, vesz fel készpénzt, köt biztosítást.
A kiskereskedelemben széles körű áremelésekre számít, a helyi iparűzési adó új rendszere ugyanis sok nagy tömegű áruval és kis árréssel dolgozó nagy cég árrését egy az egyben elviszi majd, s ők nyilván árat fognak emelni.
Csökken az élőmunka adója
Az élőmunkát terhelő adók terén érdemi adócsökkentés lesz jövőre Vámosi-Nagy Szabolcs szerint. Nem általánosan csökkentik a szociális hozzájárulási adót, e helyett érdemi adókedvezményt adnak a munkaerőpiacon veszélyeztetett helyzetben lévők foglalkoztatóinak. A kedvezmények jó része azokra is igénybe vehető január 1-jétől, akik már dolgoznak - hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy csökkenjen a felső áfakulcs, azt mondta: ha kijövünk a válságból, akkor két dolgot kell nézni. Azt, hogy az áfának van-e teljesítmény-visszatartó hatása - szerinte nincs. Fogyasztás-visszatartó hatása lehet ugyan, de még mindig magas az államadósság, és csak adóbevételből lehet mérsékelni. A túlzott áfa két dologban hátrányos: a határ mentén visszafogja a fogyasztást, és bátorítja az adócsalást. Az a kérdés, hogy e negatív jelenségek mikor szorítják annyira a kormányt, hogy áfacsökkentésről dönt. Bevétel szempontjából ugyanakkor az áfa a legnagyobb adónem, évente 2800 milliárd forintot jelent - mutatott rá.
Az interjú teljes terjedelmében az ado.hu-n olvasható.
