Egy perben sok mindenre lehet hivatkozni a kereset jogcímét, laikus nyelven az indokait az ítélet meghozataláig lehet változtatni. Ebből pedig az következik, hogy a pert el lehet húzni. Ez vezet a fent már említett problémákhoz.

Egy per kíván némi lényeglátást. A perekben kétféle kérdéskörrel találkozunk: a jog és a ténykérdésekkel. Az előzetes bizonyítás a ténykérdések eldöntéséhez nyújt segítséget. Nagy előnye, hogy nemcsak a bíróságon, hanem közjegyző előtt is lefolytatható. Nyilván a közjegyzői eljárás költségesebb, azonban rugalmasabb is.

Mit jelent az előzetes bizonyítás jogintézménye?

Ahogy a név is mutatja peren kívül, azt megelőzően egy nem peres eljárásban folyik a bizonyítás, melynek a során a közjegyző, vagy a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, összeveti azokat a keresetben foglalt állításokkal és elsődlegesen azt vizsgálja, hogy azok az állítások helytállóak-e vagy sem. Ebben rejlik a pergazdaságossági előnye az előzetes bizonyításnak. Ugyanis, ha az előkeresetben foglalt tények megállnak, gyakran az alperes hajlamos az egyezségre és így el lehet kerülni a per elhúzódását. De ha mégsem, akkor még mindig lehetőség van a peres eljárásra ahol a bíróságnak csak a jogkérdéseket kell vizsgálnia, így megint közeli ítélet várható.

Milyen ügyeknél van lehetőség előzetes bizonyításra?

Ez a kérdés különösebben nincs korlátozva, tehát akár szavatossági pereknél, akár más egyéb pereknél, melyeknél bonyolult, elhúzódó és költséges bizonyítási eljárás várható, igénybe lehet venni ezt a jogintézményt.

Ki veheti igénybe?

Elsősorban a felperesi pozícióban lévő személyek, akik perképesek, tehát pert indíthatnak, de a polgári perrendtartás úgy fogalmaz, hogy az érdekelt felek, tehát előzetes bizonyítást az alperes is kérhet, azonban én úgy tapasztaltam, hogy elsődlegesen a felperesek szoktak élni ezzel az eszközzel.

Kitől lehet kérni az előzetes bizonyítás lefolytatását?

Elsődlegesen attól a bíróságtól, mely a perre illetékes, azonban kérhető bármely(!) közjegyzőtől is. Ha közjegyzőhöz fordulunk célszerű a költségek felől előzetesen érdeklődni és több közjegyzőt is megkeresni. A bíróság (közjegyző) az ellenérdekű fél meghallgatása után határoz, azonban ennek a személynek a meghallgatását mellőzheti is.

Mit kell megjelölni a kérelemben?

A kérelemben meg kell jelölni:

a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát;

b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat;

c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyítás lefolytatható.

Van még egy kiegészítő szabály arra az esetre, ha az ellenfél ismeretlen ill. hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak. Ezt a két kérdést elég valószínűsíteni.

Milyen költségekkel jár az eljárás?

Célszerű ügyvédet fogadni. Az ügyvéd, a közjegyző, a szakértő szabadáras, azonban a szakértő díja nem alkuképes, azt a bíróság, vagy a közjegyző állapítja meg díjjegyzék alapján. A bírósági eljárás illetéke a pertárgy 6%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.

Dr. Illés Zsolt ügyvéd