A TBSZ – 2010-es bevezetése óta – elterjedt megtakarítási formává vált. A konstrukció lényege, hogy a TBSZ számlára a tulajdonos pénzt fizethet be, és ebből „pénzügyi eszközöket” vásárolhat, amelyeket hozamukkal együtt a TBSZ-en írják jóvá, ha pedig a számlatulajdonos ezeket legalább 5 évig nem vonja ki a TBSZ-ről, akkor a teljes állományhoz adómentesen juthat hozzá. Az eredeti törvényi szabályozás szerint akkor lehetett egy befektetést TBSZ-re helyezni, ha az értékpapírnak minősült és az ügyletet befektetési szolgáltatón keresztül kötötték meg.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója szerint – adó- és befektetési tanácsadók sugallatára – hazai cégtulajdonosok százai alakították kft-iket zrt-vé, majd vették az így kibocsátott részvényeket TBSZ-re, hiszen a részvények értékpapírnak minősülnek, a befektetési szolgáltatóknak pedig nem tiltja a törvény, hogy zrt-k adásvételénél működjenek közre. A módszert alkalmazók így 5 év elteltével szja-mentesen vehették fel a cégük által megtermelt nyereséget. Ez nyilvánvalóan ellentétes volt a jogszabályalkotó eredeti céljával, ezért a jogalkotó 2013. január 1-jétől kizárta azt a lehetőséget, hogy magánszemélyek a zrt. által kibocsátott részvényeket TBSZ-re helyezzék – teszi hozzá a jelentés.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda jelentése szerint a TBSZ-szel kapcsolatos adótervezési lehetőségek továbbra sem szűkültek be véglegesen, hiszen a nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényei a továbbiakban is tartós befektetési számlára helyezhetők. Ugyan egy nyrt. átvételének és működtetésének a költségei lényegesen magasabbak, mint egy zrt-é, valamint az nyrt. számos jogszabályi közzétételi kötelezettségnek köteles megfelelni, és emellett a nyilvános működés is nyilvánvalóan számos hátránnyal jár, az adótanácsadók napjainkban egyre gyakrabban javasolják az nyrt. közbeiktatásával és részvényei TBSZ-re helyezésével megvalósuló adóstruktúrákat – derül ki az összefoglalóból.
Jövő év márciusától ugyan a nyilvánosan működő társaságoknak tőzsdére kell menniük, Jalsovszky Pál szerint azonban a Budapesti Értéktőzsdén bevezetett ún. „technikai” kategória lényegében többletkövetelmény nélkül teszi majd továbbra is lehetővé a valósan forgalmazni nem kívánt részvények tőzsdei bevezetését, és így a TBSZ számlák ilyen jellegű felhasználását.
Nem feltétlenül kell azonban lemondani a zrt-kről sem a TBSZ-szel összefüggésben, mutat rá a jelentés. Az szja-törvény TBSZ-re vonatkozó szabályai ugyan a zrt-k részvényeit kizárják a TBSZ alkalmazhatóságából, de nem zárják ki a zrt-részvényekre kötött származékos ügyleteket.
„Ha a számlatulajdonos nem magát a zártkörűen kibocsátott részvényt, hanem egy ahhoz kapcsolódó származékos pozíciót vesz TBSZ-re, az adómentességtől nem esik el. Persze az ilyen ügyletek alaposabb előkészületet igényelnek egy saját tulajdonú vállalkozás TBSZ-re vételének biztosíthatósága érdekében, hasonlóan a vállalkozás nyrt-be viteléhez” – magyarázza Jalsovszky Pál.
Az ügyvédi iroda összefoglalója szerint a TBSZ-ek népszerűségét várhatóan ugyancsak növeli a januártól induló számlahordozhatóság. Eddig ugyanis a szabályozás a TBSZ-eket röghöz kötötte: ha a TBSZ-t egy adott befektetési szolgáltatónál nyitották meg, onnan többé nem volt elvihető.
„Ez értelemszerűen kizárta a befektetési szolgáltatók versenyét a már létező számlák tekintetében, aminek elsősorban az alacsony hozamot produkáló szolgáltatók ügyfelei látták kárát” – magyarázta Jalsovszky Pál.
A TBSZ-ek januártól a hozzájuk kapcsolódó kedvezmények elvesztése nélkül átvihetőek lesznek egy másik befektetési szolgáltatóhoz, ezáltal a TBSZ-en elérhető adóelőny várhatóan egyre magasabb szolgáltatási színvonallal lesz kombinálható – tette hozzá a szakértő.
