Ha a gazdaság toporog, a cégek sem tudnak fizetni – Kép: Pixabay

Az esettanulmányok után ismét hasznos gazdasági és jogi kitekintést szerezhettek a résztvevők, mivel Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Corporate and Investment Banking divíziójának igazgatója a magyar banki hitelezés helyzetét, a jövőbeni irányokat, lehetőségeket és nehézségeket ismertette a résztvevőkkel. Rossz hír, hogy jelenleg a 2006-os nominál GDP szintjét sem értük el, és a legnagyobb probléma továbbra is, hogy a termelőkapacitások leépülnek, azaz nincsen hazánkban elegendő beruházás. A beruházási ráta 17 százalék alatt van GDP-hez képest, pedig 20 százalék lenne a minimálisan elvárható szint, valamint a trend is rossz. Sajnos az EU zónában is hasonló a helyzet, mert a termelő kapacitások áthelyeződnek Kínába.

Ami a bankokat illeti, 2008 óta 21 százalékot csökkent a hitelezés, ami nem csoda, mivel 20,6 százalék a nem fizető hitelállomány Magyarországon. Nem elég hinni az ügyfélnek, hanem meg is kell nézni.  Ebben a helyzetben a bankok a következőket tehetik: megpróbálnak hitelezni, hatékonyságot növelni, a jobban teljesítő szektorokra koncentrálnak, illetve visszatérnek az alapokhoz, azaz betéteket gyűjtenek és kihelyeznek. Ezenkívül nagy szerepe van még a teljes szervezetet átható kockázati kultúrának. Az ügyfelek minél mélyebb ismerete, a kollégák közös munkája, nyitott gondolkodása nagymértékben hozzájárulhat ehhez. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy lehet, hogy egy jól ismert nagy magyar vállalat jól teljesít, de meg kell nézni az anyavállalatot is, ma már nem lehet a nagy multi nevek előtt sem azonnal meghajolni.

A törvény nem volt elég hatásos

Balázs Katalin ügyvéd az aktuális jogi változásokról és a fizetési határidőre vonatkozó jogi szabályozás hatásáról beszélt előadásában. 2013. július 1-jétől 30 napos az alapértelmezett fizetési határidő, ha a felek nem állapodnak meg máshogy, de ezt a 30 napot nem számla keltétől, hanem a számla kézbesítésétől kell számolni. A jogalkotók ettől várták a magas fizetési határidők csökkenését, de sajnos, ahogy azt többek között Rádi Imre, az Igepa Paper Hungary Kft. képviseletében is elmondta, ez sok változást nem hozott, ugyanúgy maradtak az iparágakra jellemző igen magas fizetési határidők, azaz a törvény kevésbé érte el hatását. Az ügyvédnő is elmondta, hogy a 60 napnál hosszabb határidőt meg lehet támadni, ha nincs rá különösen jó és bőséges indoklás a szerződésben, azonban erre még nincs tapasztalat, hogy válságban ez miként fog működni.

Az előadásokból kiderült, hogy a kockázatkezelők, gazdasági szakemberek továbbra sem ülhetnek a babérjaikon, mivel a gazdasági környezet újabb és újabb kihívásokat támaszt. Az elmúlt évek tapasztalata alapján jól látszik, hogy a gazdasági válság még a legprosperálóbb nagyvállalatokat is rákényszerítette a kockázattudatosabb működésre, a folyamatok megreformálására, ilyenformán kikényszerítette a fejlődést. Vigyázni kell azonban, hogy ha bizonyos területeken fokozatosan megindul a növekedés, a túlzottan óvatos szabályok ne jelentsenek gátat az értékesítési lehetőségek megragadásában.