A pályázat célja, hogy olyan Ipar 4.0 és Internet Of Things (rövidítve: IoT, magyarul: Dolgok Internete) megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalati réteg jöjjön létre Magyarországon, amely elősegítheti az Ipar 4.0 és új üzleti digitális technológiai fejlesztések iránt érdeklődő és arra alkalmas vállalkozások beruházásait, valamint a multinacionális vállalatok ellátási láncához való csatlakozás lehetőségét.

Kép: NETLOCK

E paradigmaváltás támogatására került be a Széchenyi 2020 programba Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című, GINOP-3.2.6-8.2.4-17 kódszámú pályázat 3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel, és 3,5 milliárdos kedvezményes hitelkerettel.

A nyertesek a támogatást a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják.

Az enyhe érdeklődés azért meglepő, mert a pályázók körének meghatározása a hazai vállalkozások széles rétegét fedi le.

Minden olyan mikro-kis- és középvállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amely rendelkezik két teljes lezárt üzleti évvel, alkalmazotti létszáma meghaladja a 10 főt, árbevételük, az utolsó üzleti évben meghaladta a 100 millió forintot és/vagy a mérlegfőösszege a 150 millió forintot, a megvalósítási helyszíne a Közép-Magyarország Régión kívül található és a cég nem mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat.

Nem pályázhatnak az úgynevezett érzékeny ágazatokban, valamint a közúti fuvarozásban és az energiatermelésben működő vállalatok. Ezen kívül feltétel, hogy sem lejárt köztartozással, sem negatív saját tőkével ne rendelkezzen a leendő pályázó.

Ezeknek a kritériumoknak jelenleg 13 921 cég felel meg, derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

Ezt a potenciális pályázó kört szűkíti még az a szakmai indulási feltétel, amely szerint a pályázat beadáskor rendelkezni kell olyan integrált vállalatirányítási rendszerrel, amely a pályázati kiírás mellékletében felsorolt, releváns szakmai, műszaki követelményeknek megfelel.

Önmagában ez a kritérium sem jelent azonban jelentős korlátozást, hiszen a mostani és az előző uniós költségvetési ciklusban is több ezer hazai vállalkozás vezetett be vállalatirányítási rendszert uniós támogatások igénybe vételével. Ellenben, amennyiben ezen projektek megvalósítási, vagy fenntartási időszaka még tart a beadás időpontjában akkor ugyanarra a célterületekre vonatkozó projekt nem támogatható.

Ami visszatartó erőt jelenthetett a kkv-k számára, az a támogatás felhasználásával járó kötelező vállalások.

A nyerteseknek vállalnia kell, hogy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel növekedése eléri az átlagosan legalább 7 százalékot.

Mivel ez a pályázat kedvezményes hitellel kombinált, ezért a projekt hitel részére a pályázónak biztosítékot is kell nyújtania, ami szintén több céget tántoríthatott el az indulástól.

Remélhetőleg mindezek ellenére, az elnyerhető maximális 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, és a szintén maximálisan elérhető 100 millió forintos 1%-os kamatozású hitel együttesen mégis kellő segítséget nyújt ahhoz, hogy az arra alkalmas hazai kkv-k nyertesei lehessenek a 4. ipari forradalomnak.

Erre még 2018. március 29-ig biztosít lehetőséget a pályázati kiírás – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.