Forgács Tamás, a szövetség elnöke szerint bár a rugalmas munkarend és a távmunka a jövő, sőt már a jelen foglalkoztatási formája is, nem szabad figyelmen kívül hagyni számtalan előnye mellett a kockázatait sem.
Példaként említette, az adatbiztonság kérdését, hiszen egy adott munkahelyen megoldott a számítógépek védelme, de mindez az otthoni munkavégzésnél már nem minden esetben garantált. Megjegyezte azt is, hogy a dolgozók teljesítményének megfelelő mérése nélkül a munkaadónak akár azzal is számolnia kell, hogy a munkavállaló nem végzi el feladatát.
Paulovics Éva, a Jobsgarden munkaerő-közvetítő ügyvezetője elmondta: legfrissebb országos felmérésükben 450 munkavállaló és 200 munkaadó véleményét kérdezték meg a rugalmas munkavégzésről. A vizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok, de akár az idősebb generáció is keresi azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség van irodán kívüli munkavégzésre, ami nagyobb rugalmasságot biztosít számukra azáltal, hogy ők maguk oszthatják be a munkaidejüket.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a távmunka szélesebb körű elterjedését és dinamikusabb bővülését a bizalmatlanság és előítéletek akadályozzák Magyarországon. Azoknak a cégeknek a 70 százaléka például, ahol most sincs lehetőség a távmunkára, nem is tervezik annak bevezetését. A Jobsgarden szerint ennek elsődleges oka, hogy az adott vállalatoknál nem bíznak a munkatársakban, aggódnak a vezetői kontroll elveszítésétől: tudni akarják ki, mikor, mit csinál, mennyit van egy nap a gép előtt, valóban dolgozik-e, amikor nem látják.
