A NAK által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében 2018. végéig bírságmentesen lehet engedélyeztetni a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutakat. Az utólagos engedélyezés hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi-vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek. További feltétel, hogy az ingatlan, amelyen a vízilétesítmény elhelyezkedik, nem érint vízbázisvédelmi területet. Amennyiben a fentiek közül valamelyik kritérium nem teljesül, abban az esetben az engedélyezés a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
A Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített „Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyezéséhez” címmel. A tájékoztató anyag elérhető a NAK portálján (www.nak.hu) a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt. A kiadványból többek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokat.
A kutak legalizálásával olyan jogszerű állapot alakulhat ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, megvalósíthatók a vízgazdálkodási célok, megőrizhető a vizek jó állapota, és megállapíthatóak a szükséges állami vízgazdálkodási fejlesztési irányok.
