A pandémia okozta szituáció egyfelől előtérbe helyezi a társadalmi ügyeket és erősíti az esélyegyenlőség megteremtését. A nemek közötti egyenlőtlenségek ellensúlyozására, a nyitottság ösztönzésére, a küldetés és az értékek által vezérelt vállalati környezet kialakítására most különösen van igény és alkalom. A női vezetők jó kommunikációs és szociális készségei döntő fontosságúaknak bizonyultak a válság ideje alatt. A megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a krízis időszakában javult a munkatársaival való személyes kommunikációja.
A járvány időszaka másfelől kétségtelenül nagy nyomást helyezett a nőkre, mind a távmunkával járó változások, mind pedig a megváltozott életviteli helyzetek (pl. távoktatás, rokonokkal való kapcsolattartás, rekreáció) menedzselésének kényszere miatt. A távolról való munkavégzés hatása kettős: egyfelől a digitális kommunikációs és kollaborációs eszközök a munkavégzés földrajzi és időkorlátait jótékonyan rombolják, másfelől azonban a magánélet és a munka relációjában többletterheket is jelentenek – elsősorban a nők számára. A női vezetők fele a munka és magánélet egyensúlyát tette az első helyre, mint a munkatársi elégedettség legfontosabb kritériumát.
- A válaszadók 41 százaléka nem gondolja, hogy a COVID-19 lelassítja az esélyegyenlőség érdekében korábban elindított folyamatokat.
- Azonban az is tény, hogy 92 százalékuk ért egyet abban, hogy még hosszú az út a nemek szerint kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig.
Üzleti kilátások és elvárások
- A megkérdezettek 58 százaléka bízik saját vállalatának fejlődésében az elkövetkező 3 évet tekintve, még ha csupán 29 százalék hisz is a globális fejlődésben és 46 százalékuk szerint kifejezetten negatív tendenciák fognak érvényesülni a világban.
- 53 százalék azoknak az aránya, akik szerint a kilábaláshoz a hosszútávú ügyfélkapcsolatok járulnak hozzá.
- 80 százalékuk számolt be arról, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben digitalizálódtak a folyamataik.
Fenntartható fejlődés
- 42 százalékuk szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló fenntarthatósági lépések a stratégiai döntések szempontjából még hangsúlyosabbak a járvány utáni időszakban.
- 58 százalékuk válaszában a járvány idején átmenetileg elért fenntarthatósági eredményeket – amilyen például a felesleges közlekedés kiiktatása, vagy a megerősített figyelem az egészségügyi és üzletfolytonossági kockázatokra – nem szabad feladni.
- A környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance), azaz ESG - tényezők ma már elengedhetetlenek a vállalatok hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. A válaszadók 48 százaléka véli úgy, hogy az ESG tényezők közül - a járvány hatására – felerősödött és előtérbe került a társadalmi/emberi nézőpont.
A KPMG felméréseiben válaszoló magyar női vezetők véleményében megfigyelhető eltérések tanulságosak.
- A leginkább szembetűnő különbség, hogy a magyar női vezetők a humánerőforrás képzésére szánt ráfordításokat sokkal fontosabbnak tartják és messze a technológiai beruházások szükségessége elé helyezik. 45 százalék helyett 71 százalék áldozna inkább humánerő-fejlesztésre, mint digitalizációra. Ugyanakkor ez nem válságtünet: a 2019-es felmérésben is hasonló mértékben volt megfigyelhető.
- Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot.
- A mi női vezetőink intuitívabbak a világátlaghoz képest. Kritikus helyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellentétbe kerülnek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek intuitív módon.
- Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar felsővezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag.
- Személyes erősségeikre irányuló kérdésekre adott válaszaik szerint rugalmasabbnak, empatikusabbnak és éleslátóbbnak tartják magukat.
