A kormány azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke - ismertette a kabinet előző napi döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés - mondta. A kisebb médiavállalkozások és sportegyesületek támogatása érdekében megtarthatják a nullás kulcsot. Eddig is volt ilyen, az 500 millió forintnál kisebb hirdetési bevétellel rendelkező cégeknek nem kellett adót fizetniük. Ha nem lenne nullás kulcs, akkor lényegében minden sport- és kulturális esemény szervezőjének utalnia kellene az államkasszába, mert szinte mindannyian tesznek közzé reklámot. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell. A kormánypárti politikusok korábban 5 százalék körüli, vagy ennél is alacsonyabb kulcsot emlegettek.
Az Európai Bizottság korábban hatályon kívül helyezte a reklámtörvényt, amíg le nem zárja az adóval kapcsolatos vizsgálatát. A bizottságot különösen az aggasztja, hogy a nulla százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív rendszer tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthat egyes vállalkozásoknak.