A Magyarországon működő 678 ezer vállalkozás 99 százalékát 2008-ban a kkv-k adták. Részesedésük a bruttó hozzáadott értékből 55 százalék, a nettó árbevételből 61,3, az exportból 27,8 százalék volt, s a kkv-k fizették a vállalkozói adók 60 százalékát.

A kkv szektor szereplői a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) tavaly év végi felmérése szerint úgy látják, hogy gazdasági kilátásaik javultak 2008-hoz képest - ismertette a miniszter. A legnagyobb problémának a kedvezőtlen gazdasági környezetet és a megrendelések visszaesését tartják, 88 százalékuk csökkenő árbevételről számolt be. A válságban elsősorban a működési költségek csökkentésére összpontosítottak, de a piac bővítésére is tettek erőfeszítéseket.

A kormány már a világgazdasági válság kitörése előtt igyekezett a kkv-k helyzetét könnyíteni - mondta a miniszter. Ezek közé sorolta a bürokrácia csökkentését (például egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, bevezették egykapus és az elektronikus ügyintézést) és az államilag támogatott garanciaprogramokat. Varga István elmondta: a gazdasági válság idején a belső piac növekedésével nem lehet számolni, ezért alternatív lehetőségek után kell nézni. A kitörési pontot a beszállítási lehetőségek bővítésében, az export növelésében és a határon túli együttműködés bővítésében látja a miniszter.

Pénzek a kicsiknek

A visszatérítendő támogatások több mint 213 milliárd forintot tesznek ki - a GDP 1 százalékát -, amivel dobogós helyen vagyunk az EU-ban - emelte ki a miniszter. Tavaly több mint 2.100 vállalkozás mintegy 20 milliárd forint hiteltámogatást kapott a Jeremie program keretében.

Több mint 58.300 vállalkozó részesült összesen 466,3 milliárd forint állami támogatású hitelben. A garanciával támogatott hitelek állománya 2009-ben 50 milliárd forinttal nőtt. A garanciavállalás összege tavaly 418 milliárd forint volt. Elindult a kockázati tőkeprogram, Magyarország az EU-ban először használt fel Jeremie-forrásokat.  

A válság kitörése után a kormányzati szerepvállalás alkalmazkodott a vállalkozások változó igényeihez. Mivel a fejlesztési igények csökkentek, 111 milliárd forint forrásátcsoportosításra került sor. A múlt év végéig mintegy 60 milliárd forint került ki a kkv-khoz, a fennmaradó összegre márciusban, májusban nyílnak meg a programok.

Foglalkoztatás és fejlesztés

A munkahelymegtartó programokra a kkv-k körében közel 17 milliárd forintot költöttek, 18.152 munkahelyet sikerült megőrizni. A kormány emellett pályázati könnyítéseket vezetett be, ilyen például az automatikus eljárások számának növelése.

A miniszter szerint a kutatás-fejlesztés és innováció kitörési pont lehet. Erre 2007-2013. között összesen 311 milliárd forint áll rendelkezésre, a kedvezményezettek több mint 94 százaléka mikro-, kis- és középvállalat.

A GOP keretében 2009 decemberéig 396 nyertes pályázat volt, mintegy 52 milliárd forint értékben, a kifizetett összeg 14 milliárd forint. A KMOP 51 milliárd forintos keretéből tavaly decemberig 228 pályázat nyert mintegy 22,2 milliárd forintot, a kifizetés meghaladja a 20 milliárd forintot.