A cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) új változatának vitáját december 3-án, szerdán kezdik meg a különböző parlamenti bizottságok. A MELASZ úgy gondolja, hogy az előterjesztés jelenlegi tartalma szerint a beszámolók elektronikus benyújtása hitelesítés nélkül történne, ezzel pedig az elektronikus ügyintézés alapvető biztonsági követelményei sérülnének.
"A papír alapú ügyintézés elektronikus útra terelése és az elektronikus dokumentumok központosított rendszeren történő benyújtásának szabályozása fontos és támogatandó kormányzati törekvés" - fogalmazott a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére, a Ctv.-t módosító törvénytervezet kapcsán korábban eljuttatott szakmai állásfoglalásában. "A gyorsaság és a költséghatékonyság ugyanakkor nem mehet a biztonság, illetve a hitelesség rovására" - áll az anyagban.
"Természetesen az elektronikus ügyintézésben mindig is többségben lesznek azok az ügyek, amelyek akár hitelesítés nélkül is bonyolíthatók (érdeklődés, tájékozódás és akár időpontfoglalás), vagy olyanok melyek azonosítás, például jelszavas beléptetés után történhetnek (pl. adókivonat lekérdezése). Nem elfogadható viszont, hogy olyan fontos, akár milliárdos tételeket tartalmazó dokumentumok, mint a mérlegek, könyvvizsgálói jelentések sima elektronikus űrlapon, hitelesítés és felelősségvállalás nélkül, letagadható formában készüljenek és kerüljenek archiválásra. A világ fejlettebb része ugyanis óriási erőfeszítéseket tesz (pl. az Enron botrány miatt elfogadott amerikai Sarbanes-Oxley, ismertebb nevén a SOX jogszabály), hogy a vállalatok beszámolóiban, mérlegeiben hitelesített, ellenőrizhető és csak jogosultan megváltoztatható adatok szerepeljenek, hogy megakadályozzák a manipulálható mérlegadatokat." - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A tervezetekből a MELASZ szerint egyértelműen látszik az ügyfélkapu szerepének jelentős erősítési szándéka, ami ugyan követendő törekvés, de az elektronikus aláírás használatának megszűntetése, elhanyagolása a Szövetség szakértői szerint teljesen indokolatlan. A manipulálható, hitelesítés nélküli dokumentumok használata az elektronikus ügyintézésbe vetett bizalom teljes megszűnésével fenyeget, függetlenül attól, hogy milyen tökéletesnek és biztonságosnak vélt csatornán nyújtották is be azt - véli a szervezet.
Amit a MELASZ akar
Napjainkban az elektronikus dokumentumok (bevallások, beszámolók, kérelmek, határozatok és egyéb értesítések, közlések, számlák, bizonylatok stb.) hitelességének, azaz változatlanságának, időbeliségének, illetve származásának bizonyítására alkalmas egyetlen technológia, az elektronikus aláírás és időbélyegzés. A MELASZ bízik abban, hogy az előterjesztő tárca és a kormányzat is támogatja a módosító indítványokat, mivel véleménye szerint most van itt a lehetőség arra, hogy az elektronikus cégeljárásban már eddig is elektronikusan aláírt dokumentumok közé bekerüljenek a szervezetek eredményességét bevalló, adófizetési kötelezettségüket megalapozó beszámolók is.
"A MELASZ egyetért az adminisztrációs terhek csökkentésével, mint célkitűzéssel, azonban véleményünk szerint ez csak akkor elfogadható, ha a biztonsági incidensek számát nem növeli. Léteznek ugyanis olyan eljárások, amelyek a biztonságot is kellő mértékben garantálják és az adminisztrációs terheket sem növelik meg túlságosan. Bízunk abban, hogy a kormány és az ezért felelős miniszterek tesznek érte, hogy ez a rendszer jól működjön, hiszen a használhatóság, a minőség és gyorsaság mellett a biztonság ugyanolyan prioritása a kormányzati rendszereknek is, mint az üzleti rendszereknek" - mondta Rózsahegyi Zsolt, a MELASZ elnöke. "Ha ugyanis a tervezetben szereplő elektronikus cégbeszámoló benyújtási eljárás megvalósulna, akkor ezzel a biztonságot és főleg a hitelességet áldoznák fel a korábban előírt adminisztrációs terhek megszűntetése érdekében" - tette hozzá a MELASZ elnöke.
A MELASZ az arany középutat a kockázat és költségviselési képesség szerinti szegmentálásban látja: ha az elektronikus aláírás használata bizonyos vállalkozási formák vagy vállalkozási kör számára nehézséget jelentene, a törvény ebben különbségeket tehet. Ezért a Szövetség javaslata, hogy azon szervezetek, amelyek éves bevétele az 50 millió forintot meghaladja, a beszámolóit legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel, a könyvvizsgálatra kötelezett szervezetek pedig a beszámolóikat, valamint a könyvvizsgálók a könyvvizsgálói jelentésüket minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel lássák el a benyújtás előtt.
