Nem használjuk ki a netes lehetőségeket

A globalizáció és az információs kor körülményeihez való adaptáció tudatossági fokát mutatja, hogy a cégek milyen jellegű és minőségű honlapot tartanak fenn, és milyen gyakran, milyen tartalmakkal töltik fel azt. A kis- és közepes vállalkozások 68%-ának van saját honlapja.

Természetesen a cégek tevékenysége is befolyásolja, hogy a céges honlap sokoldalúságára milyen mértékben van szükség, azonban a saját lehetőségeit legjobban kihasználó, a kor igényeinek megfelelő site minden körülmények között vonzóbb, és vonzóbbá teszi a céget, mint egy régóta „porosodó", statikus honlap. Saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármilyen cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére.

Különösen most, a válság okozta óhatatlan újrarendezési folyamatokban fontos a tudatos internetes jelenlét. Az átgondoltan megszerkesztett honlapok nem csupán marketing-kommunikációs célokat szolgálnak, hanem magát a tevékenységet „viszik" fel a világhálóra, például lehet róluk terméket vagy szolgáltatást is rendelni. Az online tudatosságot azonban érdemes ennél is szélesebb spektrumban vizsgálni, ide értve például, hogy mennyire ügyelnek a kkv-k a világhálón való böngészés során az adataik védelmére.

Kiknek futja saját honlapra?

A Publicus Research által a Pont ez Holding Kft. megrendelésére készített kutatás szerint a kkv szektor vállalatainak 87%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Ezen eredmények olvasásakor azonban figyelembe kell venni, hogy a megkérdezés részben eleve online történt, így ebbe az irányba „húznak" az adatok.

Az összes megkérdezett kis- és közepes vállalkozás közül 68%-nak van saját honlapja. E téren a budapesti cégek állnak a legjobban, 85 százalékuk rendelkezik honlappal, a megyei jogú városokban 76%, míg az ezeknél kisebb településeken csupán 64% ez az arány. Nem meglepő, hogy az egyéb infrastrukturális különbségekhez hasonlóan a fővárosból a vidék felé haladva egyértelmű az ellátottságban mutatkozó csökkenő tendencia. Hasonlóan látványos különbségek mutatkoznak az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38% rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63%-os ez az arány, majd az árbevétel növekedtével egyenletesen nő.

Pedig a korábban említett újrarendeződés szempontjából is fontos, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, ahogy azt számtalan példa mutatja.

Nem elég, hogy van egy honlap

A céges honlap léte önmagában 10 évvel ezelőtt még elegendő lehetett a piaci előnyhöz, ma már azonban kevés: a cégek négyötöde (84%) mégis leginkább tájékoztatásra használja vállalati site-ját, ebben a szegmensben csak minden harmadik (38%) piaci szereplő igyekszik új ügyfeleket szerezni a világhálón való megjelenésen keresztül.

Tíz hazai kkv cég közül nyolc statikus honlapot tart fenn, elsősorban általános információkat közöl, és ritkán frissül. Mindössze a honlapok egyötödéről mondható el, hogy kereskedési vagy szolgáltatási folyamat integrált része, azaz termék, vagy szolgáltatás rendelhető róla. Tevékenység, termék- és szolgáltatásfüggő, hogy melyik honlapot mivel érdemes „felhasználóbarátabbá" tenni, de az eredmények alapján mégsem unalomig hangoztatott közhely, hogy a fejlődés irányát egyértelműen a dinamikus, az általános információkon túlmutató tartalmat nyújtó céges honlapok jelölik.

A domain is pénzfüggő

Saját domain-t bárki néhány perc alatt, néhány ezer forintért szerezhet. Ennek megfelelően az összes megkérdezett vállalat 75 százaléka rendelkezik saját domain-nel, azaz többen, mint akiknek saját honlapja van. A saját domain az elért vállalati kör 7 százalékának ezek szerint legfeljebb levelezésre, esetleg egy későbbiekben tervezett saját site létrehozásához kell.

A saját domain-nel rendelkezés a fővárostól a kisebb települések felé haladva egyre kevésbé jellemző. A saját domain a „filléres" költsége ellenére a hazai kkv-szektorban materiális kérdés: a nagyobb árbevételű cégek körében elterjedtebb. A 10 millió forintnál alacsonyabb árbevételű cégek 61, a 10 és 25 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok 76, a 26 milliónál is nagyobb árbevételű gazdasági szervezeteknél pedig 80% fölötti a domain-ellátottság.

Vírusirtót szinte mindenhol találni

A vírusirtó - úgy tűnik - a piaci szereplők számára nem pénzkérdés; gyakorlatilag minden internethozzáféréssel rendelkező cégnek van vírusirtója. Az összes megkérdezett cégvezetők elhanyagolható hányada, mindössze 3 százaléka állította, hogy munkatársai védekezés nélkül interneteznek. Meglepő, és feltételezhetően a vírusirtó szoftver problémamentes működésére utal, hogy a kutatásba bevont vállalati első emberek 14 százalékának fogalma sem volt róla, hogy cégénél használnak-e biztonsági alkalmazásokat

Ugyancsak a biztonság, a tudatos internethasználat kérdése, hogy van-e a cégnek spamszűrő rendszere, mely távol tartja a kéretlen hirdetéseket, leveleket és az adathalászokat. Minél nagyobb egy cég és minél több címmel rendelkezik, annál tömegesebben árasztják el a hálózatot az illetéktelen levelek, ez a hálózat lelassulásához, túlterheltségéhez is vezethet. Az összes megkérdezett cég valamivel több, mint fele (55%) rendelkezik spamszűrővel. Ebben a kérdésben is Budapesten jobb a helyzet, a fővárosban tízből hét (71%) cég rendelkezik spamszűrő szoftverrel vagy szolgáltatással. A megyei jogú városokban már 58%, míg a kisebb településeken 52% ez az arány.

A felmérésről
Az adatfelvételt 2009 januárjában végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 583 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határozták meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigálták. Az elemzett minta így a magyarországi kkv szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adnak meg.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo