A manapság jellemző adatlopási incidensek kapcsán a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a megfelelő kibervédelem kialakítására. A cégek azonban gyakran elfelejtik, hogy az adatokat tároló rendszerek fizikai védelme legalább ugyanilyen fontos.

A hálózat biztonsága mellett figyelmet kell fordítani többek között a megfelelő hőmérsékletre, a vízszivárgások megelőzésére vagy a károk egyik fő okozójára: az emberi tényezőre. A terület szakértőjeként a Schneider Electric összegyűjtötte az adatközpontok fizikai környezetét leginkább veszélyeztető tényezőket és a javasolt védelmi megoldásokat.

Az Uptime Institute világszerte közel 900 adatközpont-üzemeltető és IT-szakember részvételével készített éves adatközponti felmérésében a válaszadók közel fele arról számolt be, hogy az utóbbi három évben előfordult nála szolgáltatáskiesés. Míg a Ponemon Institute kutatásából kiderült, hogy a nem várt leállások percenként akár több mint 17.000 dollár költséggel járhatnak és 22 százalékban emberi hibára, 11 százalékban pedig a gépészeti rendszerek meghibásodására vagy vízkárokra vezethetők vissza. Ez a két típusú kiváltó ok összesen több mint 1 millió dolláros veszteséget okozhat.

Kép: Schneider Electric

Az adatközpontok fizikai környezetének megfelelő működése tehát létfontosságú, ezért is van szükség az alábbi tényezők monitorozására, illetve szinten tartására:

Az adatok biztonságának szempontjából az egyik legkritikusabb tényező a hőmérséklet. A zavartalan működés érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és 23-25 Celsius fok közötti optimális tartományban tartani. A szerverteremben lévő szerverek, switchek és a routerek jelentős hőmennyiséget termelnek. A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet pedig csökkenti a szerverek élettartamát, és extrém esetben akár azonnali meghibásodásokat is okozhat.

Az adatközpontok hőszabályzása mellett a páratartalom megfelelő szinten tartása is kulcsfontosságú.  Bár a pára az IT-környezetek működéséhez hozzátartozik, nem mindegy, milyen mértékű. Egyrészről a túlzott pára gyorsan kondenzációhoz, korrózióhoz vezethet, elektromos üzemzavarokat okozhat. Másrészről, ha túl kevés, akkor az az elektrosztatikus töltés felhalmozódásához vezethet. Kisülés esetén pedig nem csak károsíthatja, hanem teljes egészében használhatatlanná teheti a berendezéseket. A páratartalom optimális mértéke az adott helyiségtől és a berendezések funkciójától is függ.

Az adatközpontokban időnként előfordul vízszivárgás.  Ezeket sok esetben csak akkor észlelik, amikor már megtörtént a káreset. Van, amikor egy kondenzvizet csöpögtető klímaberendezés, máskor a nem megfelelő tervezés, valamint a karbantartások, ellenőrzések és felújítások elhanyagolása okozza a problémát.

Ha füst vagy tűz keletkezik az adatközpontban, az nemcsak a drága berendezések meghibásodását okozhatja, de akár a teljes üzleti működést ellehetetleníti az adatvisszaállítási folyamat idejére. A megfékezhetetlen tűznek kicsi az esélye, az automatikus tűzoltó rendszerek ugyanis mérséklik a katasztrófa hatását. Ettől függetlenül még a manapság jellemző egyre kevesebb kábelezés mellett is kockázatot jelentenek a viszonylag nagy mennyiségben jelen lévő vezetékek, a túlmelegedő berendezések, illetve a meghibásodó alkatrészek. Az adatközpont tervezésekor tehát megfelelő füst- és tűzérzékelő berendezésekkel kell felszerelni a létesítményt. A tűzszakaszok kialakításával szintén csökkenthető a kár. A tűzterek adott területre lokalizálják a tüzet, minimalizálva annak a kockázatát, hogy az más épületrészekre is átterjedjen.

Emberi hiba még a legtökéletesebben kialakított környezetben is előfordulhat. Időnként megesik, hogy a redundáns optikai kábeleket hibásan csatlakoztatják, ami nem tervezett leálláshoz vezet. Az adatközpont a felhőalapú számítástechnika korában is kritikus védőbástya az értékes adatok fizikai ellopása ellen, ezért is kell figyelmet szentelni az emberi tényezőnek.