A szegedi Extreme Light Infrastructure (ELI) lézerközpontot tavaly májusban adták át. A kutatóintézetet Magyarországon az ELI-HU Nonprofit Kft. működteti, ami egy nemzetközi konzorcium része. Magyarország mellett Csehországban és Romániában jön létre egy-egy ilyen intézet. Az indulás előtt a három ország közösen fizette a költségeket, de később az indulás költségeinek 85 százalékát az EU fedezi az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC, European Research Infrastructure Consortium) jogcímen.
Nemzetközi verseny
A pályázat egyik velejárója az is, hogy 2019-től a magyar kutatóknak a többi ország kutatóihoz hasonlóan versenyezniük kell a berendezések használatáért, az ún. „nyalábidőért” egy tudományos bizottsághoz benyújtva pályázatukat. Annak érdekében, hogy szegedi ELI lézeres kutatóközpont vonzó legyen a nemzetközi kutatói közösség számára, erős magyar kutatócsoportokra is szükség van, ezért az NKFI Hivatal „ELI-hez kapcsolódó, elsősorban kísérleti kutatások Nemzeti Program” címmel 1 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a magyar kutatók támogatására. A pályázat nyerteseitől elsősorban tudományos felhasználói kísérleteket várnak. Ez magába foglalhatja olyan eszközök kifejlesztését, amelyek szorosan kapcsolódnak az ELI alapkutatás-küldetéséhez.
Svájci és görög kutatócsoportok az első külföldi felhasználók a szegedi lézerközpontban, ahol már működnek a lézerberendezések. A kísérletek új alkalmazások kifejlesztését alapozhatják meg az orvostudomány, a biológia, a gyógyszertudomány területén.
Az ELI közlése szerint kísérletek első szakasza eredményesen zárult, mely egyúttal a szegedi első lézerberendezések éles tesztjeként is szolgált. A zürichi műszaki egyetem, az ETH kutatócsoportja Hans Jakob Wörner professzor vezetésével az ELI-ALPS úgynevezett HR1 (nagy ismétlési frekvenciájú) lézerével előállította nemesgázokban az első magasharmonikus spektrumot, amely attoszekundumos impulzusok jelenlétére utal. A folyamat során egy infravörös lézerimpulzust nemesgázzal töltött gázcellába vagy gázsugárba fókuszálnak, ezzel megváltoztatva a fény jellegzetes paramétereit és magasabb frekvenciájú impulzusokat létrehozva. A kutatási projekt keretében a létrehozott magasharmonikus impulzusokkal folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatokat vizsgálnak majd a továbbiakban.
Ezzel egyidőben a kutatóintézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban a szegedi lézerközpont és a görög szervezet, a F.O.R.T.H. (Foundation for Research and Technology – Hellas) kutatói. A harmonikuskeltési folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erős terű fizikát és a kvantumoptikát.
