A geocaching egy kincskereső játék, ahol az igazi kincs maga a célpont, amire a geoláda mint eszköz felhívja a figyelmet. Ez a célpont lehet egy táj, egy hegycsúcs, egy várrom is, vagy minden olyan természeti, építészeti érték, amit érdemes felfedeznünk és megismernünk. A legfontosabb, ami ehhez a felfedezéshez kell, egy megfelelő turista GPS, illetve a geocaching hivatalos oldaláról egy kiválasztott láda koordináta adatai. Ma már nagyon sokan iktatják be családi programjaikba ezt a fajta szabadidős tevékenységet így a gyerekek is szívesebben mennek természetet járni.
Amióta nem zavarják
2000. május elsején Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke feloldotta a műholdjelek zavarását, azóta van lehetőség arra, hogy 100 méternél pontosabban is meg lehessen határozni egy pont koordinátáit. A feloldást követő harmadik napon, elsőként egy amerikai fiatalember rejtett el egy geoládát, és adta meg a koordinátákat a barátainak, akik kincskeresésbe kezdtek. Ebből nőtte ki magát a Föld minden geoládászát magába foglaló geocaching.com, de a magyar csoport külön honlapot is létrehozott. Magyarországon 2001. június 24-én helyezték el az első geoládát Pilisvörösvár határában. Ma már több mint 2600 láda van elrejtve az országban és a környező országokban, felfedezésre várva.
A magyar geocaching társadalom már a kezdetek óta szervez geocaching fesztiválokat és versenyeket, ahol a cacherek már nem csak virtuálisan, az interneten keresztül találkozhatnak egymással. „A fesztiváloknak nagy sikerük van, olykor több százan is eljönnek. Többek között az ilyen ismeretségeknek köszönhetően már több házasság is köttetett, sőt: már a 6. geobaby is megszületett" - mondta el Béldi Miklós, a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület elnökségi tagja. Az oldalon közel 50 000 regisztrált felhasználó van, de a geocacherek valós számát ennek többszörösére becsülik.
Egy uniós pályázat nyertese a turizmus fejlesztésekor kifejezetten a geocachingre gondolt. „121 millió forintot nyertünk decemberben az ÚMVP pályázatán. Fejlesztéseink három irányt céloznak: bakancsturizmus, vízi turizmus és bunkerturizmus. Ez utóbbi szót mi magunk alkottuk meg, mikor ráeszméltünk, hogy milyen egyedi, különleges értéket képviselő emlékek vannak Zala szívében" - fogalmazott Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnöke. Elmondta, hogy egyedülálló módon a magyar-horvát-szlovén határ mentén egy 600 km hosszú bunkerrendszer található, amit még a hidegháborús időkben, az 50-es években építettek ki. „Többe kerülne elbontani ezeket, mint helyrehozni. Ezért szerepelt a pályázatunkban néhány bunker és a köztük vezető futóárok rendbetétele, és ezen a környéken geocaching túrák szervezése. A projekt most lépett megvalósítási szakaszba, reményeink szerint másfél év múlva, tehát 2011 nyarán már jöhetnek a kirándulni vágyók, köztük a geocaching szerelmesei is."
Környezetbarátan
„Természetesen, ha például egy nemzeti park területén akar valaki elhelyezni egy ládát, akkor engedélyt kell kérni, mi ezt mindig megtesszük. Nem volt konfliktusunk még környezetvédőkkel, ez talán azért is lehet így, mert mi is a szívünkön viseljük a természet sorsát. Oldalunkon - többek között - van egy olyan felület, ahol bejelentéseket lehet tenni, ha valaki a kirándulása során illegális szemételrakóra lesz figyelmes, és természetesen mi magunk is szerveztünk már szemétszedő napokat."- mondta Béldi. Az első szervezett geocaching verseny idén március 20-án lesz, de akinek kedve van önállóan megkeresni egy ládát, egy gyors regisztrálást követően akár azonnal elindulhat.
