A moratórium hatására az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az igény a faktoring szolgáltatásra, hiszen jóval kisebb kockázatot jelentett, mint a hitelfelvétel. A Péntech első negyedéves statisztikája alapján például több mint 400 százalékkal nőtt a regisztráló kkv-k száma a 2020 márciusi időszakhoz képest, és összesen több mint 6 milliárd forint értékben igényeltek finanszírozást az oldalon keresztül.
Ez a növekvő tendencia azóta is megmaradt, a Péntech legfrissebb szeptember eleji adatai szerint már 700 fölött van a regisztrált vállalkozások száma, míg az igénylések összege meghaladja a 12 milliárd forintot. Az ügyfelek többsége az építőipar, nagykereskedelem, gyógyszeripar és munkaerőközvetítés szegmenseiből kerül ki.
Kockázatos a raktárak feltöltése
A Black Friday és az őszi kuponnapok hatalmas forgalmat generálnak a kereskedelemben és a szolgáltatók körében is, ehhez pedig jelentős árukészlet felhalmozásra van szükség. A raktárak feltöltése azonban minden esetben némi kockázatot rejt magában, nem beszélve arról, hogy megterheli a cashflow-t. A likviditás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, egyes iparágakban ez akár a 60 napot is meghaladja, ráadásul sok esetben késik is a kifizetés. Az általános szabályok a járványhelyzet okozta bizonytalanságban azonban még inkább érvényüket vesztették, így a megszokott fizetési idők is kitolódtak.
A köztudatban sokan hasonló finanszírozási eszközként gondolnak a faktoringra és a hitelre, miközben két teljesen különböző pénzügyi szolgáltatásról van szó. Míg a hitelfelvétel alapját a cégek pénzügyi helyzete jelenti, addig a faktorálás során a vevők fizetőképessége az elsődleges szempont.
Faktorálás során a cégek nem külső forrást igényelnek, hanem a már elvégzett szolgáltatás vagy leszállított áru értékéhez – vagyis a saját bevételükhöz – jutnak hamarabb hozzá. Épp ezért nem elhanyagolható szempont, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben lévő vagy kezdő vállalkozások is könnyedén igényelhetnek faktoringot. Ezzel szemben hitelfelvétel előtt a bankok alaposan átvizsgálják a cégek pénzügyi mutatóit, jövedelmezőségét, majd felmérik a hitelnyújtáshoz szükséges kockázatokat is.
Órási különbségek vannak a két módszer között
Nemcsak az igénylés elbírálási alapjában, hanem az átfutási időben és a finanszírozási limitben is nagy különbségek vannak a két módszer között. A banki hitelek átlagos átfutási ideje a már előbb említett alapos átvizsgálás miatt átlagosan 4-6 hét, míg a digitális faktoring esetén a szerződéskötéstől számítva akár 24 órán belül az adott cég számlájára kerülhet a pénz. A hitel fix keretével szemben pedig a faktoring egy sokkal rugalmasabb kondíciót kínál, legyen szó a bevonni kívánt partnerekről vagy az egyes számlák összegéről.
Akár a finanszírozási problémák megoldása, akár a cég növekedése a cél, jelenleg is számos vállalkozás él valamely lehetőséggel. De mi várható akkor, ha lejár a hitelmoratórium? Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán tett bejelentése szerint a jelenlegi formájában október 31-ig marad a törlesztési moratórium, utána pedig csak a rászorulók vehetik majd igénybe 2022. június 30-ig.
„A kuponos akciók közeledtével tavaly ősszel óriási volt a kereslet, és most is szeptember második felétől számítunk nagy rohamra. A moratóriumban történt változások szerintem csak marginálisan fognak minket érinteni, hiszen az ügyfeleink többségében olyan vállalkozások, amelyek a sokadik hosszabbítással már nem feltétlenül élnek” – mondta Berényi Benjamin, a Péntech társalapító–ügyvezető igazgatója.
