A koronavírus járvány enyhülése és a lakáspiaci pangás első jelei sem tudták megtörni a támogatott kistelepülések vonzerejét. Tavaly még valószínű forgatókönyvnek látszott, hogy esetleg 2021 után alábbhagyott a kistelepülések iránti lelkesedés, hiszen a Covid gerjesztette félelem a továbbiakban már nem viszi ki a városokból az embereket, sőt a visszaáramlásuk is elindult, s e mellett látszott már a piaci lendület általános lanyhulása is 2022-ben.
A Belügyminisztérium azóta megjelent, az egyes magyarországi települések 2023. január 1-i állapot szerinti állandó lakosságáról szóló legfrissebb adatai viszont arra utalnak, hogy ezek a tényezők végül nem váltak döntővé. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője értékelte:
„a községeket, kisebb városokat preferáló otthonteremtési kedvezmény 2022-ben még a korábbinál is hatásosabbnak bizonyult a népesség megtartásában".
Az ország állandó lakossága 2021 során 0,4 százalékkal csökkent, ám a Falusi CSOK-os településeknek kisebb (-0,3 százalék) volt a relatív vesztesége. 2022-ben az országos fogyás felgyorsult – a mintegy 90 ezres lélekszámcsökkenés már közel 1 százalékos (-0,9 százalék) lemorzsolódást jelzett, ezzel szemben a preferált kistelepülések kevés híján (-0,1 százalék) meg tudták őrizni a népességüket.
2022-ben mindössze négy olyan vármegye volt, amely növelni tudta állandó lakóinak számát. Közöttük legnagyobb arányban Komárom-Esztergom (+1 százalék), ahol a kistelepülések is bővültek, de ennél kisebb tempóban (+0,4 százalék). Fejérben hasonlóak voltak a belső arányok (+0,2 százalék, illetve +0,1 százalék).
