Már egy napos késedelem is komoly következményekkel jár: a biztosító a határidőt követő napon köteles törölni az érintett szerződést, így a mulasztó autósnak azonnal megszűnik a biztosítási védelme. Aki tehát ekkor okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére, ami személyi sérüléses baleset esetén akár több tízmillió forintra is rúghat – ezt az összeget a károkozó akár élete végéig is kénytelen lehet törleszteni.

A kgfb-díjfizetés elmaradásának és az abból eredő kényszerű törlésnek további negatív következménye, hogy a szerződés újbóli megkötése során nem csak a türelmi időszakra kiterjedő biztosítási díjat kell megfizetni, hanem a megszűnés és az újrakötés közötti napokra vonatkozó fedezetlenségi díjat is. A fedezetlenségi díj mértéke igen magas: idén a személyautók esetében – teljesítménytől függően – naponta 990-2090 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 7770 forintot is. A biztosítást ugyanazon biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett – választási lehetőség nélkül – a teljes évre vonatkozó kgfb-díjat is egyszerre kell befizetni.

A fizetési határidő számontartása egyértelműen a gépjármű forgalmi engedély szerinti üzembentartójának a felelőssége, vagyis senki sem hivatkozhat arra, hogy a díjfizetésről nem kapott értesítést (csekket vagy számlát).