Az új szankcióknak a középpontjában az úgynevezett „árnyékflotta” áll, hajók és cégek hálózata, amelyet Teherán a kőolaj titkos értékesítésére használ. Ezek a hajók gyakran egyértelmű azonosítás nélkül működnek, kikapcsolt nyomkövető rendszerekkel és módosított útvonalakkal, hogy elkerüljék a nemzetközi megfigyelést. Washington számos olyan hajót és társaságot azonosított, amelyek kapcsolatban állnak ilyen műveletekkel.

Az Office of Foreign Assets Control (OFAC) is frissítette a tengeri ágazatra vonatkozó iránymutatásait. Az új ajánlások célja, hogy figyelmeztessék a hajózási társaságokat, biztosítókat és brókereket az Iránnal folytatott nyersolaj-kereskedelemben való közvetlen vagy közvetett részvétel jogi és pénzügyi kockázataira. Ezekkel az intézkedésekkel az Egyesült Államok kormánya újabb csatornákat igyekszik lezárni, amelyeken keresztül az iráni nyersolaj eljut a nemzetközi piacokra.

Kína azonban továbbra is kulcsszerepet játszik ebben az összetett forgatókönyvben. A Washington által bevezetett korlátozások ellenére továbbra is az ázsiai óriás az iráni kőolaj elsődleges vásárlója. A szankciók megkerülésére alternatív pénzügyi mechanizmusokat dolgoztak ki, amelyek nem használják az amerikai dollárt. Ez a stratégia lehetővé teszi Peking számára, hogy fenntartsa az energiaimportot anélkül, hogy teljesen kitenné magát az Egyesült Államok gazdasági szankcióinak.

Eközben az Irán és a nyugati hatalmak közötti diplomáciai konfliktus tovább eszkalálódik. Az iráni nukleáris programról ugyan elindultak a tárgyalások, bár az előrehaladás korlátozott. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy programja pusztán polgári és energetikai célokat szolgál, de az Egyesült Államok vezette nyugati kormányok titkos katonai szándékokra gyanakszanak.