A rendelet hatása

A még 2020-ban indított jogalkotási eljárás eredményeként megszületett ún. MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelet célja, hogy egy átlátható, a befektetők védelmét célzó szabályozási környezetet teremtsen a kriptoeszközök európai piacán. Mindezt úgy, hogy a kriptoeszközökben és a digitális szolgáltatásokban rejlő innováció előrehaladását feleslegesen ne gátolja, az európai kriptopiac vonzerejét ne csökkentse.

Ki minősül kriptoeszköz-kibocsátónak, illetve szolgáltatónak?

A rendelet hatálya kiterjed mindazokra, akik kriptoeszköz-kibocsátással vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal szeretnének foglalkozni az Európai Unióban. A rendelet alapján kriptoeszköz-kibocsátónak minősül minden olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármilyen típusú kriptoeszközt kínál vagy ilyen kriptoeszközt kíván bevezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra.

„Kriptoeszköz szolgáltatónak minősül az, aki foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében például kriptoeszköz-kereskedési platformot működtet, kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre történő átváltását vállalja, kriptoeszközök letétkezelését, adminisztrációját végzi vagy kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadási tevékenységet folytat” – magyarázza Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

Ugyanakkor, egyes személyeket – így például a monetáris minőségben eljáró Európai Központi Bankot és a tagállamok nemzeti bankjait, az Európai Beruházási Bankot, a közjogi nemzetközi szervezeteket, azon személyeket, akik kizárólag cégcsoporton belül (anya-, vagy leányvállalatnak) nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat – a rendelet kivesz a személyi hatálya alól.