Az értékesítés során a gyanútlan fogyasztónak nem fog feltűnni, hogy melyik termék az eredeti a boltban és melyik a hamis. Eközben a kereskedő a hamis áru eladásával busás haszonra tesz szert, hiszen a hamist is eredetiként árulja. (Egyesek szerint a 3D nyomtatás is a hamisítókat segíti.)
A szlovákiai magyar nyelvű Új szó portálján megjelent cikkben karórák érkeztek Hongkongból eladásra, a csomagban található 315 karórából viszont a vámőrség több hamis karórára is bukkant. A Tissot és Emporio Armani logóval ellátott órák mindössze 123,48 euró értékűek voltak a szállítólevél szerint – ez lett gyanús a vámosoknak. Megszólították mindkét márkanév szlovákiai forgalmazóját, hogy döntsék el, hamisítványokról van-e szó. Mint kiderült, a Tissot svájci márkájúak valóban hamisak, ám az Emporio Armani órák között találtak valódit is. A megrendelő pőstyéni cég 10 napot kapott arra, hogy megmagyarázza, milyen módon jutott az áruhoz.
Amennyiben minden óra a valós értékéért került volna eladásra, úgy 54 230 euró értékű lett volna az áru teljes értéke és több mint 11 ezer euró vámot kellett volna utána fizetniük.
Elítéljük a hamisítást - kivéve, ha nyerünk rajta
Egy uniós felmérésben a válaszadók 86 százaléka egyetért azzal, hogy a szellemi tulajdon védelme fontos, mert hozzájárul a termékek és szolgáltatások minőségének javításához. A megkérdezettek 69 százaléka azért ismeri el a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, mert hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez. Ebből következően elítélik a szellemi tulajdonjogot sértő magatartást. Az európaiak 96 százaléka úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást. A maga nemében az Európai Unióban úttörőnek számító felmérés azonban arra is rámutat, hogy egyéni szinten az európaiaknak átlagosan a 34 százaléka úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadhatónak tekinthető, ha így pénzt takaríthatnak meg.
