A 1848-49-es szabadságharc az egyéni szabadságjogok kivívása mellett a nemzeti önrendelkezés megteremtését is célul tűzte ki, melynek fontos lépése volt a Magyar Honvédség felállítása. 1848. május 16-án Kossuth Lajos, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere közzé tette híres kiáltványát a honvédzászlóaljak felállításáról, ezzel megalakítva az első, központilag szervezett magyar hadsereget, amelynek 175 éves fennállását ünnepeljük idén – közölte az MNB.
A Magyar Honvédség fő feladata jelenleg az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió határain kívül is.
A kibocsátás a Magyar Honvédelem Napjához igazodik, melyet a kormány határozata alapján 1992-től ünnepelünk annak emlékére, hogy a magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát.
A kibocsátásra kerülő 100 forintos bicolor érme névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő, azonos címletű forgalmi érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott címerábrázolást a Magyar Honvédség alapértékeit jelképező motívumok, a logójából kiemelt elemek váltják fel. Az érmét Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.
