A támaszpontot jelenleg mindössze három dán katona felügyeli; a létesítmény 1800 méteres kavicsos kifutópályája alkalmas katonai szállítórepülőgépek fogadására. Az aláírt új amerikai védelmi megállapodás értelmében – a mestersvigi támaszpont hamarosan az Egyesült Államok kulcsfontosságú sarkvidéki katonai hídfőállása lehet.

Mestersvig 240 kilométerre fekszik a legközelebbi – 330 lakosú – településtől, egy olyan lakatlan nemzeti park szélén, amelynek területe nagyobb, mint Németország és Franciaország együttesen. A helyszínt télen sötétség borítja, az átlaghőmérséklet pedig mínusz 10 Celsius-fok körül alakul.

Ez a világ egyik legtávolabbi, leghidegebb és legszélsőségesebb vidéke. Hasonló körülményekért egészen az Antarktiszig kellene utazni – mondta Anders Ibsen, a dán Sirius kutyaszános járőrszolgálat – egy utánpótlás-bázisként Mestersviget használó elit egység – volt tisztje.

Stratégiai jelentőségű keretszerződés

A terület Grönland, Izland és Nagy-Britannia között azt az óceáni szakaszt – az úgynevezett GIUK-szorost – felügyeli, amelyen az orosz Északi Flottának át kell haladnia az Atlanti-óceán eléréséhez. A NATO számára e stratégiai pont ellenőrzése kulcsfontosságú az orosz haditengerészeti erő kordában tartása szempontjából.

Justus Hansen helyi parlamenti képviselő üdvözölte a bővítést, mondván: „Kelet-Grönlandon nagy szükségünk van erre az új erősítésre.”

A védelmi megállapodás értelmében Washington új támaszpontot létesíthet Dél-Grönlandon, Mestersvigben és Narsarsuaqban; ez évtizedek óta az első amerikai katonai terjeszkedést jelentheti a hatalmas kiterjedésű, autonóm státusszal rendelkező sarkvidéki szigeten.