A kereskedelem, turizmus és vendéglátás továbbra is slágerterületeknek számítanak a nyári diákmunkák terén, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Így például népszerűek a fiatalok körében a különböző vendéglátóhelyek, balatoni strandok és büfék, ahol pénztárosként vagy árufeltöltőként tehetnek szert plusz keresetre, de akár fagyi- és bárpultosként, vagy gyorséttermi kisegítőként is dolgozhatnak. Felkapottak még a különböző rendezvények, csúszdaparkok is – ide tartoznak az éttermi, hostess vagy animátor munkák. Ezen kívül az adminisztratív és ügyviteli feladatokra is keresnek diák munkaerőt, de a mezőgazdasági, élelmiszeripari szektorokban, valamint a termelőüzemek, logisztikai központok, és a nagyobb SSC-k is szívesen fogadnak diákokat a nyári időszakra.

A cégek többsége felismerte, hogy az adózást tekintve az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás jár a legelőnyösebb feltételekkel: a szociális hozzájárulási adómentesség mellett, ha a diák nem dolgozik – mert például beteg vagy nyaral –, nincs a munkaadónak fizetett szabadság vagy betegszabadság miatti bérjellegű költsége sem, ellentétben a klasszikus munkaviszonnyal. „Azt pedig sokan nem tudják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb a diákfoglalkoztatás, ugyanis az EFO esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a fiatalokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák. Ezzel szemben az iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük, minden HR adminisztrációt, bérszámfejtést és bejelentést a Mind-Diák Szövetkezet lát el” – hívta fel a figyelmet Göbl Róbert.