A fagyos reggelek elmúltával ismét előkerülnek a garázsokból a robogók, melyeket a melegebb hónapokban évről évre egyre többen használnak napi közlekedésük eszközeként is. Becslések szerint a hazai segédmotoros kerékpárok állományába jelenleg 650-700 ezer jármű tartozik, ezek mindegyikére kötelező kgfb-t kötni – akár van rendszáma, akár nincs. Ugyanakkor az MNB legutóbb kiadott statisztikái szerint ebben a díjkategóriában kevesebb mint 296 ezer kötelező biztosítást kötöttek az üzembentartók. Vagyis a robogók többsége, körülbelül 55 százaléka elvileg nem vehetne részt a közúti közlekedésben.

Egy robogó kötelező biztosítása ma évente átlagosan 8-10 ezer forintból jön ki. Egy közúti igazoltatásnál a kgfb nélkül közlekedő robogósokra kirótt mulasztási bírság ennek sokszorosa lehet. Ám az igazi ráfizetés egy baleset során érheti a kötelező nélkül motorra ülőket: az okozott kárt végső soron[1] saját zsebből kell téríteniük. „Az MNB statisztikái szerint gyorsan emelkedik a kárkifizetések összege: segédmotoros kerékpárok esetében már 2023-ban is 478 ezer forint volt balesetek során kifizetett átlagos kártérítés, 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nem szólva arról, hogy ha a baleset személyi sérüléssel is jár, a kárösszeg könnyen többmilliós tételt is jelenthet” – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.

Kétkerekű járművek, amelyekre kgfb-t kell kötni:

1., Valamennyi segédmotoros kerékpár.