Az ukrán-magyar kormányfői találkozóval polgárjogot nyert egy természetvédelmi, s egyben energetikai vállalkozás. Az, hogy egy kárpátaljai beruházás nyomán - számolták ki a projekt előkészítői - 23 százalékkal csökken az árvízi csúcsszint a Tiszán. Nem is túl régen, 2000-ben és 2001-ben is jelentős áradásokkal voltak kénytelen szembe nézni a Tisza mentén élő emberek. A folyó nagy áradásainak egyik oka, hogy a Kárpátokban az olvadások során a kivágott erdők nem fogják meg a még megfagyott talajon gyorsan lefolyó vizet. A tervezett tározókkal mérsékelni lehet a lezúduló vizet.  Emellett legalább 800 megawatt teljesítményű vízerőmű lenne a térség hasznára.

A Julia Tyimosenko ukrán és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő találkozóján szóba került lehetséges beruházás nyilvánvalóan csak hosszabb távon enyhíti az árvíz-fenyegetettséget.  Az elgondolás egyébiránt a jelenleg országgyűlési képviselő Kapolyi László akadémikustól származik, az ő vállalkozása és nemzetközi partnerei dolgozták ki a programot, készítették el a kalkulációt. A minta Svájcból származik, ott alkalmaznak olyan vízerőműveket, amilyenekkel 6-8 másodperc alatt el lehet indítani az energiatermelést. A Tisza mellékfolyóin, a Krasznán és a Taracon építenék meg a tározókat, illetve azokat a kis átmérőjű alagutakat, amelyekbe terelik majd a vizet.  Mindehhez szivattyúkra, turbinákra lesz szükség. A tározók feltöltéséhez szükséges energiát az ukrajnai és oroszországi atomerőművektől vásárolhatják meg éjszakai áramként például. Az "üzlet" lényege az, hogy a nem csúcsidőben felhasznált áram ára eleve az európai szint alatt van, ám amikor - szaknyelven - kisütik majd a kárpátaljai erőműveket a csúcsfogyasztási igényeket kielégítése érdekében, akkor akár 50 százalékkal drágábban értékesíthető a villamos energia. A  nyugat-európai piac pedig már elérhet, a UCTE rendszer ugyanis az összekapcsolás technikai feltételeit oldotta meg.  A beruházást a térségben működő vállalkozások valósíthatják meg, természetesen. Ez munkát és munkahelyet jelent sokaknak.