Az élelmiszerárak alakulása meghatározó a hazai fogyasztói árindexben, részaránya az elmúlt években (pandémia, Európa-rekorder infláció, tavalyi recessziós év) még tovább is nőtt. Idén az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban elérte a 30 százalékot, amellyel ez a legjelentősebb termékcsoport az infláció alakulása szempontjából.

A magyar élelmiszerhányad uniós összevetésben nem számít kirívónak, de összességében a magasabbak közé tartozik, ugyanakkor messze elmarad a régióban például a szlovák vagy a román értéktől – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Az infláció szempontjából kedvező a globális élelmiszeráraknál bekövetkezett fordulat, és ahogyan azt a FAO idősoros adatai mutatják, már egy ideje csökken a globális élelmiszerinfláció mértéke. Ennek fényében úgy tűnik, Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Ugyanakkor folyamatos felfelé mutató árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban. Mindent összevetve az élelmiszerárak alakulása 2024-ben, az előző két évvel ellentétben, nem felfelé, hanem lefelé húzhatja az inflációt, amely idén az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék lehet – tette hozzá Nagy János.