A Portfolio kikérte kereseti tizedek szerint a bruttó kereseti adatokat a KSH-tól, amelyből kiderült, hogy a dolgozók 66,5 százalékának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Mindez jól mutatja, hogy az átlagot nagyban torzítják a felfelé kilógó keresetek. Ugyanakkor a kereseti különbségeken túl fontos megállapítások tehetők a kereset tömeg vonatkozásában is.
A GKI kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. Ez alapján látható, hogy a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a legfelső tized a 28,1 százalékát, mely nyolcszoros különbségnek felel meg. A teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50 százalék. Érdekesség még, hogy a második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized.
Bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos. Közgazdasági alapelv, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta. Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.
2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség. 2024-ben 2023-hoz képest a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal, a legnagyobb keresetűek pedig 166 600 forinttal vihettek haza többet. Mindezek hatására a felső 3 kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48 százalékról 2024-re 54 százalékra nőtt.
