Idén hatályba lépett az Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG törvény (a vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozása, ami az E környezeti, S társadalmi és G vállalatvezetési irányelveket fogalmazza meg). A hatályos rendelet már 2024-ben is komoly feladatot jelenthet direktben a tőzsdén jegyzett, vagy a pénzügyi területen tevékenykedő nagyvállalatok számára. Illetve indirekten a szabályozás által közvetlenül érintett cégek kkv beszállítóinak.

A magyar jogalkotó, az Uniós rendeletekkel egységben ESG jelentéstételi kötelezettséget ír elő, új, bővebb, transzparensebb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek 500 fő felett foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük eléri, vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az imént felsorolt három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen.

A 2024-es érintetti kör pedig elsőre nehezen meghatározható, hiszen a határon túlnyúló cégcsoport szintjén kell vizsgálni a vállalatokat. Így a számuk az első CSRD jelentéstételnél hazánkban több száz céget jelenthet, viszont ennek jelentős része nem itthon készíti el a jelentését, hanem a csoport szinten elkészített riportba konszolidálják a magyar számokat is. Azon cégek száma, akik magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, csak pár tucat.