Majdnem minden válaszadó hallott már valamilyen banki visszaélési formáról és 81 százalék tart is attól, hogy kiberbűnözés áldozatává válik – derült ki az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Bár a megkérdezettek több, mint 80 százaléka gondolja, hogy ki tudja szűrni a gyanús tartalmakat, a Magyar Nemzeti Bank adatai erre rácáfolnak.
2022-ben közel 6000 sikeres visszaélés történt az elektronikus pénzforgalomban, több, mint 9 milliárd forint értékben. Ez 238 százalékkal magasabb, mint 2021-ben volt. A sikeres visszaélések csatornáit tekintve a legtöbb interneten keresztül történt (3400 darab), második helyen a mobiltelefonos csalások állnak (2318 darab), harmadik helyen pedig a papíralapú visszaélések végeztek 207 darabszámmal.
A visszaélések számának drasztikus növekedését nemcsak a bűnözők egyre fejlettebb módszerei magyarázzák: az OTP Bank reprezentatív kutatása rámutat, hogy bár a megkérdezettek túlnyomó többsége (92 százalék) tisztában van azzal, hogy még az óvatosabb emberek is lehetnek csalás áldozatai, valamint túlnyomó többségük(85 százalék) nyilatkozott úgy, hogy pár alapszabály betartásával viszonylagos biztonságban lehet az ember, mégis a válaszadók majdnem fele úgy áll a kérdéshez, hogy nem érdemes annyit foglalkozni a biztonsággal, mert ha egy csaló bárkitől is próbál adatokat vagy pénz szerezni, úgyis sikerrel fog járni. A helyzetet rontja, hogy az emberek nem szeretnének a kényelmükből alább adni, a kutatásban résztvevők harmada még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy.
