A jelentés szerint míg a konjunkturális helyzetet 2021 végén összességében változatlannak ítélték meg a bankok, addig 2022 első, második és harmadik negyedévében egyre nagyobb arányuk érzékelt romlást. A következő fél évben is e tendencia fokozódása várható: a bankok nettó 45 százaléka (mérlegfőösszeggel súlyozva) vár romló konjunktúrát, mely a hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a szigorodó hitelezési feltételekben is tetten érhető.

A külső és belső makrogazdasági környezet megítélésében a harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 89 százaléka jelzett romlást, amelyhez mind a hazai, mind a nemzetközi környezet hozzájárult. Ez a koronavírus-járvány első hullámának időszakához hasonló mértékű romlást jelent. A következő fél évben a válaszadó intézmények mintegy kétharmada várja a negatív hatások további fennmaradását.

Tovább romlik a helyzet 

A kutatás szerint mind a rövid, mind a hosszú forrásokhoz való hozzáférés romlott az elmúlt időszakban, összhangban a kamatkörnyezet nemzetközi szinten tapasztalható emelkedésével és a monetáris kondíciók általános szigorodásával. A következő fél évben az intézmények fele vár további romlást a források elérhetőségében, beleértve a bankközi likviditást is.

További konjunktúraérzet romlását okozó tényezőnek nevezik, hogy az ügyfélkockázatok a várakozásoknak megfelelően nagy mértékben emelkedtek. Elsősorban a vállalati ügyfelek hitelképessége mutatott romlást az elmúlt fél évben, ezt a bankok nettó 53 százaléka jelezte. A kamatstop meghosszabbítása következtében a lakossági ügyfelek hitelképességének romlását a bankok kisebb, de önmagában jelentős aránya, 37 százaléka érzékelte. A következő fél évben a bankok 80 százaléka vár romlást a portfólióminőségben, és felük jelezte a kockázati étvágy várható csökkenését. A válaszadó intézmények mintegy háromnegyede szerint a következő fél évben a vállalati és a lakossági szegmens hitelképessége is romlani fog.