Az árfolyamsáv kiszélesítése nemzetgazdasági értelemben összességében jelentős haszonnal jár, de hatásai nehezen prognosztizálhatóak a folyó fizetési mérlegre, a foglalkoztatásra, a beruházási hajlandóságra, a gazdasági növekedés ütemére és konkréttan egyes ágazatokra – fogalmazta meg aggodalmait Parragh László. A sávszélesítés célja, hogy csökkenjen az infláció, élénküljön a belső fogyasztás. Eközben a megnövekedett árfolyamkockázat az exportra termelő kis- és középvállalati szektorban több ágazatot súlyt, leginkább a gépipart, élelmiszeripart, turizmust és a mezőgazdaságot. A várhatólag erősödő és olcsóbbá váló import nehezíti a belföldi piacra termelők helyzetét is.

A hatásokat rövid- és hosszú távon kell vizsgálni - hangzott el a sajtótájékoztatón. Rövid távon elsődleges cél az exportdinamika fenntartása, a veszteségek minimalizálása és a vállalkozások felkészítése az árfolyamkockázatok kezelésére. Ez utóbbit Parragh László szerint is korábban kellett volna, és a mulasztásban elismeri a kamara felelősségét is.

Hosszú távon számba kell venni minden olyan eszközt, amely oldja a gazdaság duális szerkezetét, javítja a hazai vállalkozások versenyképességét, tőkeellátottságát, a cserearányokat. Ezen szempontok miatt a beavatkozásra javasolt programcsomag bizonyos elemei a forint mozgásától függetlenül is szükségesek a kamarai szakemberek szerint, ez gazdasági érdek. A programba azok a vállalkozások kapcsolódhatnak be, amelyeknél a termék igazoltan magyar hányada az 50 százalékot meghaladja.

A javaslatcsomag vitathatatlanul leggyengébb pontja a kieső árbevétel pótlására ajánlott visszamenőleges adójóváírás – mondja Parragh László. A veszteség meghatározásának alapját ebben az esetben a 2001. május 3. és december 31-e között befolyt olyan exportkövetelések jelentik, amelyekre a szállítási szerződéseket május 3-a előtt kötötték meg, valamint az árfolyamváltozás hatása meghaladja a 2,25 százalékpontot.

A kamarai javaslatcsomag az alacsonyabb exporthányadú vállalkozások számára eximhitelekkel olyan kedvezményes finanszírozást ajánl, amelyeknek kamatkondíciói részben ellensúlyozzák az árbevétel csökkenése miatt elszenvedett veszteségeket. A konstrukció a már létező eximhitel feltételekkel működtethető, költségvetési háttérrel. A javaslat kitér az árfolyamkockázatok banki úton való fedezésére is. Parragh László szerint rövidtávon a még be nem folyt 2001. évi esedékességű exportkövetelések esetében lehetővé kell tenni az árfolyamkockázat biztosítás igénybevételét önrész viselése és a nyereségen való osztozás nélkül. A biztosítást a MEHIB végezné kereskedelmi bankok bevonásával, költségvetési hátterű biztosításként, költségvetési díjtámogatással. A program ezen felül javasolja minden olyan beruházás támogatását, amely a versenyképességet javítja, illetve tanácsadó és információs pontok létrehozását.

Hosszútávon a javaslatcsomag már elszakad a szűkebb értelemben vett árfolyam-kockázati gondok kezelésétől. Parragh László szerint mindenképpen elő kell segíteni a hazai vállalakozások versenyképességének javítását az EU csatlakozáshoz kapcsolódó adaptációs programok támogatásával (környezetvédelem, műszaki fejlesztés, technológia váltás terén), a kkv-k számára exportösztönző kedvezményes hitel- és biztosítási csomagok nyújtásával, a kkv hitelek felvételének megkönnyítésével (fedezeti, garancia követelmények) és az áfabevallás és visszaigénylés szabályainak rugalmasabbá tételével.

Parragh László hangsúlyozta, hogy a kormányzattól elvárható, hogy bizonyos lépéseket (eximhitel, árfolyam-kockázati biztosítások) már augusztus közepétől bevezessen. Mindezek az intézkedések azonban kizárólag 2002 végéig maradhatnak életben, de mértéküket addig is folyamatosan csökkenteni kell. Ezalatt az idő alatt folyamatos oktatással, információszolgáltatással el kell érni, hogy a jövőben a vállalkozók kezelni tudják az őket érő direkt piaci hatásokat.