„Nincs ok az aggodalomra. Bármennyire is valós és örvendetes, hogy északi szomszédaink tőkevonzó gazdaságpolitikáját honorálják is a befektetők, tőlünk nem mennek el a cégek, s nem ellenünkben döntenek Pozsony mellett” – válaszolta Piac & Profit kérdésére Balogh László, a Győri Ipari Park ügyvezető igazgatója. Nemrégiben Demján Sándort idézhettük ehelyütt abból az alkalomból, hogy Bratislavában elkészült a Trigránit újabb beruházása, sorrendben a második nagy irodaház, s hozzáláthattak a harmadikhoz. A magyar üzletember szerint Pozsony lényegesen jobb gazdasági klímát teremt a nemzetközi tőkének, s egyáltalán nem véletlen, hogy a város és térsége az egy főre jutó GDP-növekménnyel gyakorlatilag az EU első helyén áll.

Az ugyancsak EU-taggá vált Szlovákia mégsem mérsékli Nyugat-Magyarország vonzerejét, s annak sem látni jelét, hogy átköltöznek vállalkozások Győrből és térségéből Pozsonyba - állítja Balogh László. Az ügyvezető igazgató azt sem érzékeli, hogy az ipari park iránt mérséklődne az érdeklődés. Tény, eléri az ötvenet a parkban letelepedett, területet vásárló cégek száma, 36 vállalkozás ténylegesen be is költözött már, elindítva a beruházását. Pillanatnyilag hétezren dolgoznak a park munkaadóinál. Balogh László szerint azon nemzetközi befektetők, amelyek Szlovákiát választják, nem Pozsony környékén, hanem az ország keleti területein találják meg számításaikat. Bratislavában és közvetlen környezetében ugyanis drágább a munkaerő, mint Győrött. A szlovák átlagos bérszínvonal elmarad a magyartól – ezt az ügyvezető igazgató is tényként közli -, de a szomszédos országban ugyanaz a folyamat játszódik le, mint Magyarországon. Vagyis Budapesten a bérszint 30 százalékkal haladja meg Győr-Sopron-Moson megye bérszintjét, pedig Nyugat-Magyarország a hazai rangsorban a főváros után a második helyen áll. Ugyanez igaz Szlovákiára is, vagyis Pozsony egyszerűen drágább, mint Győr.

Az a vállalkozás, amelyik termelést akar hozni a régióba, az nem választja a szlovák fővárost, hanem a kis-alföldi település mellett dönt. Bratislava nem konkurenciája Győrnek. Sokkal inkább a budapestihez hasonló funkciók bővülnek „odaát” is, az irodaházak, a fővárosi szolgáltatások fejlődnek a leggyorsabban. Balogh László szerint mindebből az is következik, hogy Győr, illetve Pozsony fejlődése sokkal inkább kiegészíti, mintsem gátolja egymást. A térségbe érkező befektetők közül igen soknak az a fontos, hogy 5 millió embert érjenek el termékeikkel, szolgáltatásaikkal, tevékenységükkel. Márpedig ezt győri székhellyel tudják a leggazdaságosabban megtenni. Az osztrák, a szlovák és a magyar főváros közelsége itt váltható át üzleti haszonra.

Győr mintegy tíz kilométerre van a szlovák határtól. Egyszerűen kiszámítani - az ipari parkban lévő munkaadók is így kalkulálnak - a csallóközieknek például olcsóbb a magyar nagyvárosban elhelyezkedniük, mint Pozsonyban vagy környékén. Balogh László utal is rá, hogy az EU-tagság ezt a könnyítést jelenti az ipari park számára: könnyebben találnak képzett munkaerőt, mert már nem kell tekintettel lenni az országhatárra..