A panellakások aránya tavaly a XV. kerületben volt a legmagasabb a teljes forgalmon belül, ott három eladott lakásból majdnem kettő ilyen volt. A dobogó második és harmadik fokán pedig a III. és a IV. kerület állnak, ahol az éves forgalom mintegy felét tették ki ezek a lakások. „Az elmúlt években felértékelődtek a piacon a jó állapotú panellakások, ezt jelzi az is, hogy 2019-ben 55 százalék volt a legmagasabb kerületi arány” – hangsúlyozta Valkó Dávid.
Mi a helyzet a vidéken?
Ha a vidéki nagyvárosokat nézzük, akkor a családi házak aránya Békéscsabán volt a legmagasabb 2024-ben, ott három eladott lakásból egy ebbe a kategóriába esett. A legalacsonyabb Veszprémben volt ez a mutató, ott mindössze az eladott lakások 10 százaléka volt családi ház. Külön kategóriát képvisel az újépítésű családi ház, ami két kivétellel egyik vármegyeszékhelyen sem érte el az 1 százalékos részesedést. Ezért lehet kiugró Nyíregyháza 4,2 százalékos, illetve Székesfehérvár fele ekkora mutatója.
A legtöbb régióközpontban a használt többlakásos épületek uralták a piacot, Zalaegerszegen például ezek adták a teljes forgalom 70 százalékát, Egerben 68 százalékát, míg Szombathelyen 58 százalékát. Ugyanakkor Békéscsabán csupán 12 százalék, Székesfehérváron pedig 35 százalék volt ez az arány.
A panellakások piaci részesedése nagy szórást mutat országszerte. A legmagasabb Békéscsabán volt, ahol 53 százalékban ilyen lakásokat adtak el, de Veszprém, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Szekszárd is 40 százalék feletti mutatóval szerepel.
