A kormányfő beszédében kifejtette: Magyarország egyszerre mélyen individualista, és védi elkötelezetten a közösségeit; ebből időnként sajátos politika is következik, hiszen az ország bár tagja az Európai Uniónak, sohasem habozott olyan megoldásokat választani, amelyek nem illeszkednek az éppen uralkodó mainstream irányzathoz.  

Ezért - folytatta - Magyarországot érdemes tanulmányozni, mert egyszerre vannak jelen "ortodox és unortodox" közgazdasági eszközök, "egyszerre alkalmazzuk a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit". Álláspontja szerint kormánya ezzel a sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával visszarántotta Magyarországot a szakadék széléről, s ez az oka annak, hogy ma nem Magyarországról, hanem például Portugáliáról ír a sajtó. "Ma már (...) az elfogadható, biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolnak bennünket, habár még semmi sincs rendben Magyarországon" - közölte.

Hatalmas felelősség a kétharmad

Hangsúlyozta emellett, hogy "a politikai osztálynak kredibilitást kell teremtenie a maga számára". Ezzel összefüggésben azt mondta, "soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer" olyan esély, hogy olyan politikai csillagállás jöjjön létre, amelynek eredményeképpen egy demokratikus választáson meg lehet szerezni a mandátumok több mint kétharmadát, aligha jön létre. Ezért a jelenlegi kormányoldalnak hatalmas a felelőssége, képesnek kell lennie levezényelni a változásokat - emelte ki Orbán Viktor. 

Az adórendszer lehető legegyszerűbb, legkevésbé bürokratikus és legkisebb közterhet jelentő formájának megvalósításáról is beszélt a miniszterelnök, amellyel kapcsolatban azt mondta, "a számok szerint működik" a gyermeknevelési költségek megadóztatásának tilalma.

Rámutatott továbbá, hogy az államot nem szabad többé kizárólag versenyhátrányként értelmezni, ugyanis ha van egy jó politikai menedzsment, ha az állam gyorsan hozza meg a döntéseit, deregulál, átlátható viszonyokat teremet, keveset költ, és kooperatív a gazdaságot működtető vállalkozói csoportokkal, akkor az állam nem versenyhátrány, hanem versenyelőny.

A civilizáció három problémája

Orbán Viktor a világgazdaságról szólva azt mondta: az a felfogás, hogy "először megszerzem a javakat a hitelből, és majd utána dolgozom", aránytalanná vált a közgazdasági és társadalmi gondolkodásban, az pedig háttérbe szorult, hogy "először dolgozom, és csak utána jutok bizonyos javakhoz". Ebből az egyensúlyvesztésből fakadt az a spekuláció, amely nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét - jegyezte meg.

A civilizáció problémáját a miniszterelnök - mint mondta - három tényezőben látja, amelyekre ha nem adnak választ, akkor nincs lehetőség egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedési korszakra. E három szerinte az "iszonyatos eladósodottság" - ezért az új alkotmány is tartalmaz majd szabályokat az államadósság-kezelésről, és 50 százalékban rögzíti annak maximális mértékét, ennek elérésének üteméről, majd megtartásáról pedig külön törvény rendelkezik -, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája. Amikor e három probléma összeadódik, "az egy életveszélyes gyúanyag", és ma ez a kombináció állt elő Európa számára - fogalmazott.

Az alacsony foglalkoztatottságot Magyarországnak is egyik fő bajának nevezte, "amelyet ha nem orvosolunk, pillanatok alatt elpusztítja a szervezetet". Ma Magyarországon a munkaképes lakosság 55 százaléka dolgozik: ha ezt nem sikerül néhány év alatt felvinni az európai átlagra, majd néhány évre rá 65-ről 75 százalékra emelni, akkor nincs esélye arra, hogy gazdaságilag versenyképes legyen Magyarország az EU többi államával - mutatott rá.

A közelmúlt európai gazdasági intézkedéseire utalva úgy vélekedett, azok egy új európai gazdasági-társadalmi modell alapjairól, a szociális piacgazdaság teljesen új szakaszáról, esetleg végéről szólnak, azt ugyanis még nem tudni, hogy a szociális piacgazdaság mely elemei fogják túlélni Európában a világban zajló átrendeződést.

Szakértők vs politikusok

Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták. El kell ismerni azt, hogy nemcsak gazdasági menedzsmentre van szükség, hanem azzal egyenértékűnek kell tekinteni a politikai menedzsmentet is, utóbbi hiányában ugyanis "az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi"; kölcsönös elismerésre és együttműködésre van szükség - hívta fel a figyelmet.

A kormányfő az OECD-ről szólva azt mondta: vannak olyan nemzetközi szervezetek, amelyek akarva akaratlanul bevonódnak egy-egy ország belpolitikai életének küzdelmeibe, amelyekhez való viszony kiemelt politikai kérdés lehet, például "van-e megállapodás az IMF-fel, vagy nincs". Az OECD azonban nem tör ilyen babérokra, ami nagy elismerés a szervezet számára - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindig is tisztelték az OECD-t.