Orbán Viktor összekeverte a földgázt és a kőolajat
Orbán Viktor a hétvégén Szerbiába ment tárgyalni elmondása szerint azért, hogy megbeszéljék az ukrán gázszállítások leállításának kérdését. A találkozó előtt, az utazás közben a miniszterelnök egy videót tett közzé, hogy megvilágítsa a magyar népnek, mi is a helyzet.
A miniszterelnök videója egy meglepő felütéssel kezdődik.
Ami most a magyar benzinkutakon történik az már felháborító, sőt talán vérlázító is.
A felütés azért meglepő, mert a benzinkutaknál nem árulnak földgázt, sőt a benzin sem földgázból készül, hanem kőolajból. Márpedig a kormányfő a képek szerint kifejezetten a benzinről beszél, hiszen látjuk a kútfejeken pörgő árakat és liter számokat. Mindeközben vészjósló zene szól. A kormányfő a benzin után arról értekezik, hogy újabb energiaválság felé robog Európa és most az a feladat, hogy megvédjük az egyetlen megmaradt gázvezetéket, amely Oroszország területéről Magyarországra hozza a gázt, ez a vezeték pedig Szerbián keresztül érkezik a Kárpát-medencébe. A számok ugyanakkor nem mutatnak semmiféle újabb energiaválságot, ellenkezőleg január elseje, az ukrán gáztranzit leállítása óta még csökkent is a kontinensen a gáz ára.
Forrás: TTF gáztőzsde
Ennek oka az aktuális kereslet-kínálati viszonyokon túl valószínűleg az, hogy a tőzsde már régen beárazta az ukrán intézkedést, hiszen Kijev már hónapokkal ezelőtt jelezte, nem fogja meghosszabbítani a Moszkvával korábban kötött gáztranzit szerződést. Ezen tehát meglepődni, finoman szólva amatőr hiba. Arról nem beszélve, hogy aki csak egy kicsit is olvasgat újságot az tudja, az ukránok szemében „vörös posztó” az orosz energiaexport, mert az a szent meggyőződésük, hogy Putyin ennek bevételeiből finanszírozza az ukrajnai inváziót. Így többi között magyar pénzből. Melyik az a nemzet, amelyik tétlenül nézné, hogy az ellene használt fegyvereket milyen pénzből fizetik? Ráadásul ugyanezt gondolják Brüsszelben és Washingtonban is, illetve a világon mindenütt, hogy Putyin addig tud háborúzgatni, amíg van energiaexport bevétele. A gáz ára egyébként Európában közel a duplájára (95,51 százalék) nőtt az elmúlt öt évben, ami a világjárvány és az orosz invázió okozta általános inflációhoz és gazdasági megrázkódtatásokhoz képest nem is tekinthető kiemelkedőnek. Gondoljunk csak a magyar kenyérárakra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában a fehér kenyér átlagos kiló ára 325 forint volt, 2024 márciusban pedig már 875 forint, azaz több mint két és kétharmadszorosa az öt évvel ezelőttinek.
