Szaúd-Arábia már korábban bejelentette, hogy júliusban napi 9,7 millió hordós szintre emeli a kitermelést, ami azt jelenti, hogy kétszeri lépésben májushoz képest napi 550 ezer hordónyi termelésnövelést hajt végre. Naimi közölte: amennyiben fogyasztói igény mutatkozik rá, a királyság e szint fölé is emelheti a kitermelést.
A szaúdi olajügyek irányítója hosszabb távra tekintve kifejtette, hogy országa akár további napi 2,5 millió hordónyi kapacitás kiaknázására is képes, amennyiben azt a nyersolaj iránti igények igazolják.

A világ legnagyobb olajtermelő országának minisztere ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kínálat bővítésétől nem lehet várni a mostani ártendenciák módosulását, mivel azokat - más olajtermelő országok által is osztott vélemény szerint - nem a kereslet-kínálati viszonyok, hanem egyéb tényezők, köztük a spekuláció befolyásolja.

Szaúd-Arábia vasárnap javaslatot tett egy 1 milliárd dolláros OPEC-alap létrehozására is, amely - egy 500 millió dolláros szaúdi hitelkeret mellett - a fejlődő országok megsegítését szolgálná, enyhítene a magas olajárak okozta anyagi gondjaikon.

Az árak mozgását illetően más véleményen van Andris Piebalgs, az Európai Unió energiaügyekben illetékes biztosa. Szerinte az olajárak süllyedni fognak a dzsiddahi tanácskozás után. Piebalgs úgy vélekedett, hogy az értekezlet fordulópontot jelenthet, amennyiben az olajtermelő és a fogyasztó országok együttműködnek, az árak a hordónkénti 100 dollár alá is eshetnek. Jelenleg a hordónkénti olajár a 140 dolláros szint körül mozog. Mindezt Piebalgs a Berliner Zeitung hétfői számában fejti ki.

Piebalgs vitatta azt az állítást, hogy az olajár robbanásért mindenekelőtt a spekuláció volna a felelős. A spekuláció mindig is jelen van a piacokon, de azoknak nem meghatározó eleme. "Nincs összeesküvés az olajárak növelése érdekében" - közölte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség van a piacok jobb áttekinthetőségére és megelőző rendszabályokra is az utólagos reagálások helyett.