Az előző hónaphoz képest 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Tavaly összesen 5,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 8,6 százalékkal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 14,5 százalékkal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához. 16,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 2,3 százalékkal marad el a járvány előtti szinthez képest. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2 százalékkal, 2010-hez képest 42,1 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában is egyre látványosabb a visszaesés, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt - közölte Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője a KSH csütörtöki adataira.
A forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a minimálbérek tavalyi 20 százalékos emelése miatti dinamikus bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenést mutat.
