A nyugdíjasok életkörülményei legalább három ok miatt sérülnek a jövő évi költségvetés alapján. Először is minden jel szerint a dokumentum készítői alultervezték a következő évi inflációt, ami alapján készült a januári nyugdíjemelés mértéke. Az RTL úgy értesült, hogy jövőre 29 ezer forinttal kaphat kevesebbet egy átlagos nyugdíjas az érdekképviseletek számításai szerint, mint ami járna, ezért tiltakoznak a januári emelés mértéke ellen.

A Magyar Nemzeti Bank egyértelműen magasabb inflációt prognosztizál, mint ami a költségvetésben szerepel, 3,3 – 4,1 százalékot. És mint tudjuk az árnövekedés első számú felelőse a jegybank, ezért érdemes lett volna komolyabban venni előrejelzésüket. Az pedig különösen cinikus a kormány részéről, hogy az MNB-nek éppen azért kellett felfelé korrigálnia az inflációt, mert annyi adóemelést tett a kabinet a jövő évi költségvetésbe, hogy annak legalább egy részét a termelők kénytelenek lesznek visszatükröztetni áraikban. A 3,2 százalékos költségvetési számítást egyébként egyetlen gazdaságkutató intézet sem tartja reálisnak. Ez a nyugdíjasok számára pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjkorrekció idejéig ők lesznek kénytelenek hitelezni az államnak.

A másik probléma régebbi keletű, még pedig az, hogy önmagában az inflációkövető nyugdíjemelések nem fedezik a költségek növekedését. Egyrészt a gyártók, kereskedők trükközése miatt, vagyis a termék tudatos minőségcsökkentése nem mutatkozik meg az inflációban. Azt nem látják az árfigyelők, hogy egy cipő 10 évig használható, vagy csak kettőig. Másrészt az árakban nem látszik a modernizáció. Vagyis az internet, a mobiltelefonok, a napelemek, vagy az elektromos autók költségeinek megjelenése. Sőt gyakran a modernizáció költségei inflációcsökkentő elemként jelennek meg. Amikor az első mobiltelefon bekerült az árkosárba nyilván nulla inflációval számolták, hiszen nem volt mihez viszonyítani. Ugyanakkor az első mobil drágább volt, mint a mai készülékek ára, mert a tömegigény megjelenése csökkenti a gyártási költségeket. Így az inflációban mínuszként jelentkeznek az új termékek, amelyek használata az idő előre haladtával nélkülözhetetlenné válik. Nem véletlen, hogy Magyarországon az inflációkövető nyugdíjemelések eredményeként, ma már a két millió időskorú negyede él a szegénységi küszöb alatt.