A magas hozzáadott értékű munkák végzéséhez az esetek nagy többségében valamilyen digitális kompetencia szükséges, tehát a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel a képességekkel.
Hogyan teljesít Magyarország?
2010-ben a háztartások 58 százaléka rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93 százalékot, mely lényegében megegyezik az uniós szinttel. Bár összességében jól állunk a mutató tekintetében, éles területi különbségek figyelhetők meg: Észak-Alföldön 10 százalékponttal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban (98 százalék).
A demográfiai különbségek más szempontból is szembetűnőek: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97 százaléka használja naponta az internetet. Korosztályi bontásban vizsgálva a 16-24 évesek körében közel 100 százalékos, míg az 55-74 évesek körében 78 százalékos az internethasználók aránya.
Nem mindegy azonban, hogy mire használjuk az internetet: a lakosság többsége leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használja azt, online híroldalakat csupán a magyar internetezők 43 százaléka olvas, podcasteket 18 százaléka hallgat. Minden negyedik internetező él az online ügyintézés lehetőségével, és csak minden ötödik vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat. Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, melyet részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz.
