A SIGNAL IDUNA Biztosító online kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 83 százaléka még mindig nem rendelkezik nyugdíj célú megtakarítással, amely lehetőséget nyújtana korábbi életszínvonaluk fenntartására nyugdíjas éveikben. Sajnos a nyugdíjhoz közel állók sincsenek jobb helyzetben.

A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy 1 - 5 millió Ft közötti megtakarítási összegre lenne szüksége a nyugdíjas éveire, de a válaszadók kétharmadának még sincs megtakarítása, illetve 28 százaléka rendelkezik 50 - 100 ezer Ft közötti megtakarítással.

A SIGNAL IDUNA Biztosító 2019-es felméréséhez hasonlóan, az online kutatás válaszadói közül első helyen az anyagi biztonság megteremtését jelölték meg megtakarítási célként, amelyet az élménygyűjtés mellett az idős szülőkről való gondoskodás, családalapítás és lakásvásárlás követ.

Pár évvel a nyugdíj előtt

A felmérésben résztvevő 55 év felettiek között még nagyobb arányban vannak azok, akik egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással (70 százalék), minden negyedik válaszadó pedig 50-100 ezer forintot tud félretenni havonta. A megtakarítási célok közül 85 százalék az anyagi biztonság megteremtését emelte ki, mégis kevesebb, mint 15 százalékuk rendelkezik valamilyen nyugdíj célú megtakarítással, amely lehetőséget nyújtana megszokott életszínvonala fenntartására nyugdíjas éveikben.

A kevesebb, mint tíz évvel a nyugdíj előtt állók 73 százaléka szerint 1-5 millió forintnyi félretett pénz elegendő lenne arra, hogy meglévő életszínvonalát fenn tudja majd tartani, 16 százalékuk azonban 6-10 millió forintot tart szükségesnek ehhez.

Nyugdíj célú megtakarítások adójóváírása

Magyarországon különösen a kisvállalkozó és a KATA-s adózói réteg számára létkérdés, hogy előrelátók legyenek a nyugdíjcélú öngondoskodás tekintetében, enélkül ugyanis jelentős életszínvonal csökkenést tapasztalhatnak majd nyugdíjba vonuláskor.

Az állam felismerve az öngondoskodás jelentőségét, a nyugdíjcélú megtakarításokat 20 százalékos szja-visszatérítéssel támogatja. A KATA-s vállalkozók ugyan nem fizetnek szja-t, azonban így sincsenek kizárva az adókedvezményből. Számukra nyújthat megoldást a nyugdíjbiztosítás, azáltal, hogy a szerződő és a biztosított személye eltérhet, így az szja-t a szerződőnek kell megfizetnie, az adójóváírást viszont a biztosított kapja.

2020-ban a nyugdíjbiztosítással rendelkezők 15 százaléka nem vette igénybe a neki jogosan járó adójóváírást. Fontos kiemelni, hogy ez nem automatikusan jár, minden évben jeleznünk kell az adóbevallásunk megfelelő részében, hogy az éves megtakarításunk 20 százalékát vissza szeretnénk igényelni személyi jövedelemadónkból. Február közepéig mindenki megkapja a nyugdíjbiztosítási befizetései után a biztosítói igazolásokat, ami alapján ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet és az adó-visszatérítés összege.

A nyugdíjbiztosítás állami támogatása egy remek kezdeményezés, amivel lehet és érdemes is élni mindenkinek, aki a jövőjéről szeretne gondoskodni.