Elkszülhet az érdi elővárosi vasút és biomasszával fűthetnek önkormányzati épületeket. A többi között ezekre a nagyobb és kisebb beruházásokra is módot kínálnak az európai uniós, valamint hazai – alkalmasint önerős – források, amelyek a gazdasági, illetve a környezetvédelmi tárca hatókörében tartózó projektek egységeit alkotják. A január utolsó napján teljes részletességgel is nyilvánosságra kerülő pályázatok egy részét a nemzeti fejlesztési terv környezetvédelmi és operatív programok (KIOP) teszik ki, illetve ezekhez kapcsolódik több olyan terv is, amilyet például az EU kohéziós alapjából finanszíroznak.

A két tárca vezetői a környezetvédelemhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó pályázati lehetőségek egy részét a hivatalos meghirdetés előtt ismertették. A közeli napokban már lehet pályázni a hat témakörben meghatározott beruházásokra. Ilyen az ivóvíz minőségének javítása, a szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése, az állati hulladék kezelése, az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, a kármentesítés a felszín alatti vizek megóvása érdekében. Nem tipikusan környezetvédelmi téma, mégis itt hirdeti meg a kormányzat az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztését szolgáló pénzforrások elnyerésének lehetőségét. Ez utóbbira 2004-ben 1,2 milliárd forint támogatás fordítható, az öt kifejezetten környezetvédelmi programra pedig 6,6 milliárd. Ezeken túl is szerepelnek beruházások – és azok finanszírozási ügyletei - a KIOP rövidítéssel jelölt aktualitások között, azaz ilyen pénzügyi háttérrel indítható el az elővárosi vasút megvalósítása Érd térségében, s kiírták már a közbeszerzési pályázatot a 3-as, a 35-ös és a 42-es országút burkolat-felújítására, EU-s szabványok szerinti megépítésére. (Nemrégiben vált nyilvánossá, hogy egy magyar-szlovák pályázó vállalkozás ajánlata 32 százalékkal kínált olcsóbb megvalósítást, mint a tendermeghirdetésben szereplő ár.)

Csillag István és Persányi Miklós miniszterek a környezetvédelmi és operatív programokról elmondták, hogy összesen 25 milliárd forint értékű feladatra vállalhat az idén kötelezettséget a kormányzat, ebből az összegből tíz milliárdot a környezetvédelmi és energetikai, 15 milliárdot a közlekedési fejlesztések emészthetnek fel. A KIOP idei meghirdetésének alapján 2004 és 2006 között összesen 440 millió euró fordítható a fejlesztésekre. Persányi Miklós visszautalt rá, már a megelőző években is tekintélyes uniós források szolgálták a környezetvédelmi beruházások finanszírozását. Az ISPA évi 44 millió euróval támogatta a munkálatokat, például a 19 hullandékhasznosítási, illetve szennyvíztisztítási projektet. S bár komolyabb visszhangja a Pest megye észak-keleti térségében többszörösen leszavazott hulladékfeldolgozó és megsemmisítő létesítménynek volt, a többi fejlesztés elindulhatott, folyhat, s egy részük már be is fejeződött. Az EU úgynevezett kohéziós forrásaiból évi 144 millió euró szánható 21 projekt finanszírozására az elkövetkezendőkben.

A pályázatokkal azt kívánják elősegíteni, hogy elsősorban az észak- és dél-alföldi települések ivóvíz ellátása javuljon érdemlegesen. Más térségekben is kapnak pénzügyi támogatást az egészséges ivóvíz nyerése érdekében megvalósítandó beruházások, a tárca elképzelései szerint 27 ezer háztartás javát szolgálhatják ezekkel a munkálatokkal, melyekre három év alatt 3,6 milliárd forintot lehet pályázva elnyerni. Persányi Miklós a szennyvízelvezetés és –tisztítás ügyeiről szólva közölte, a jelenlegi 55 százalékos csatornázottsági állapotot a következő pár évben 30 százalékkal akarják javítani. A KIOP-források 11 milliárd forintot különítenek el erre a célra, a pályázatok tagolása pedig 70 százalék EU-pénzt, 25 százalék költségvetési támogatást és 5 százalék önerőt ír elő. Az egészségügyi és az építési hulladékok megszüntetését ugyancsak pályázatra benyújtott fejlesztési tervek alapján lehet finanszíroztatni. A szakmai kormányzat azt látja helyesnek, hogy 4-8 kórház valósítson meg a közeljövőben olyan égetőket, amilyenek képesek befogadni az adott régió más egészségügyi intézményeinek a „termékeit” is. Az építési hulladékok eltüntetését jóval nehezebb ügynek véli a környezetvédelmi tárca, mivel az országban követhetetlenül sok illegális szemétbánya létezik. A környezeti kármentesítésre ugyan 6,5 milliárd forintot az idén meg lehet pályázni, ám a feladat méretét nem pénzben, hanem időben lehet kifejezni: 40-50 esztendő alatt lehet megszüntetni a „lajstromba vett” 20 ezer súlyosan károsított helyet. A kockázatok mértéke szerinti sorrendet igyekszik meghatározni a tárca, s az első helyre a valamikori Csepel Művek tulajdonát képező Metallochemia nevű cég okozta nagytétényi környezetkárosítást sorolta. Igaz, az itt sorra kerülő kármentesítést nem KIOP-forrásból finanszírozza az állam. Az M6-os nagytétényi építésével párhuzamosan szüntetik meg a nehézfémekkel okozott környezetrombolást, vélhetően 9 milliárd forintnyi pénz felhasználásával.

Az energetikai jellegű környezetvédelmi és operatív programok szakmai gazdája a Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium. Az egyik jellegzetes támogatási terület a megújuló energiaforrások hasznosítása, remélhetően helyi vállalkozások is élnek a lehetőséggel és telepítenek szélerőműveket környezetükben. Arra is mód lesz, hogy önkormányzatok keressenek módot saját épületeik alternatív energiahordozókkal – például biomasszával – való fűtésére: ehhez a programhoz is igénybe vehető az uniós hátterű pénzügyi támogatás.